Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Gyulai Éva: Kondai Kis Mihály főbíró paráznasági pere és kivégzése Miskolc város főterén, 1698-ban
40 Gyulai Eva a főbíró és a2 asszony után, másokat is utasítva: „nem hiszem, hogy jóban forgódjanak”, és azt vallotta, hogy egy „tyukmony sültig”, vagyis annyi ideig, amíg egy tojás megsül, álltak a földön fekvő pár fejénél, figyelve őket. Az, hogy a házigazda tanúkat vett maga mellé a gyanús pár megfigyelésére, szintén a konspirációs szálat erősíti. A per tárgyalásánál az alperesben is gyanút ébresztett a feltűnő sietség és a tanúvallatás körülményei is, ezért a megvádolt főbíró ügyvédje feltette a kérdést, hogy védence lefogása előtt egyáltalán volt-e idő a tanúk törvényes módon történt meghallgatására.8 A per első, a bűntettet követő negyedik napon lefolytatott ülésén a sebtében megválasztott főbíró kettős szerepben lépett fel: egyrészt mint felperes (A., azaz Actor), másrészt mint ászt vagy hivatalnok (M. vagy Magistrateis) járt el hivatalból. így a per nem magánvádló és alperes, hanem mintegy ügyész (közvádló) és vádlott között folyt, az eljárást magát is ásza pernek (Causa Magistratualis) nevezték, így a keresetet ugyanaz a személy, a főbíró nyújtotta be, aki a törvényszéken is elnökölt; vagyis nem büntetőügyben, hanem polgári közbűntett ügyében indították és folytatták le az eljárást. Ez a gyakorlat aló. század közepe óta a nemesi vármegyék törvény által biztosított joga volt a rendi társadalom jogszolgáltatásában, és ezt a perjogi formát vette át a miskolci városi törvényszék is a főbíró ügyében. A per kezdetén a főbíró ügyvédje röviden előadta a tényállást, amely szerint 1698. szeptember 19-én a Szinva folyó mellett, egy nemesi udvarház kertjének kerítése közelében, az éjszaka csendjében az alperes, vagyis Kondai Kis Mihály főbíró bizonyos ördögi mesterkedések hatása alatt és bűnös nemi vágytól feltüzelve, az isteni és emberi törvényeknek csekély értéket tulajdonítva, súlyos bűnt követett el. Ráadásul éppen akkor, amikor ő maga a bírói hivatalt viselte, amelyben - az esküforma szerint — szigorúan meg kell tartani a legszentebb Isten parancsait. A főbíró azonban, súlyosan megsértve esküjét, a hírhedt György Erzsébet nevű nővel a paráználkodás (adulterium) undorító bűnét követte el, így súlyosan és nyilvánvalóan magára vonta a város tanácsának múlhatatlan megvetését, Miskolc polgárai és egész népe megbotránkozását. Főként pedig meggyalázta a mindenható Isten dicsőségét, amelyet bíróként hirdetnie kellett volna. Mindezt tanúvallomások bizonyítják. Mivel az efféle paráználkodás nyilvánvalóan féktelen és 8 Quod autem Dominos judices ilkgalitatis cujusdam culpant, superinde solemnem instituent protestationem, cuperetque edoceri, quod autem ante captivationem sui, debito modo institutam Inquisitionem peracta fuisse assennt, id lubenter experiri vellet, cum nec de tempón fuisset, quo nimirum peragi potuisset eadem Inquisitio. MNL BAZMLIV. 1501/Ь XV.VI. 456. gyalázatos elkövetőivel szemben igen súlyos büntetőtörvények és a haza évszázados jogszokásai állnak rendelkezésre, ezek erejénél fogva a felperes az alperesre hóhér általi, azonnal végrehajtandó lefejezés büntetését kéri.9 A felperes ügyvédje a büntetésre vonatkozóan először az isteni törvényekre hivatkozik, elsősorban a protestánsok Tízparancsolat-változata szerint a 7. parancsolatra (Ne paráználkodj!),10 idézve Mózes II. könyvét is (2Móz 20:14); majd Mózes III. könyvét említve (Ha valaki más ember feleségével paráználkodik, mivelhogy az ő felebarátjának feleségével paráználkodik: halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő. 3Móz 20:10).11 A vádbeszédben, a vonatkozó törvényeket idézve, a felperes először Werbőczyre hivatkozott. Werbőczy István Tripartitum opus c. szokásjog-gyűjteménye 1517- ben jelent meg először Bécsben (Werbőczy 1517, további bécsi kiadása: 1545, 1561, 1572, 1581), majd 1565-ben már magyar nyelven is olvasható volt (Veres 1565, RMNy 207), 1611-ben pedig kétnyelvű kiadásban is megjelent Debrecenben (Decretum 1611, RMNy 1011), amelyet a 17. században több edíció is követett, így a miskolci törvényszék bármelyik kiadást használhatta. Kondai perében a Tripartitumból az I. rész 15. 9 Anno 1698. die 23 mensis Septembris in Sedria oppidi Miskolc^. [...] Pro eodem vero Domino M. et A. legitimus Procurator Egr. Adamus Borbi [...] proponit dicti Prindpalis sui Actionem taliter. Qualiter in Anno 1698 modo labenti die vero currentis mensis Septembris hic in oppido Miskolc^ V. Comitatuque Borsodiensi existente habito penes Eluvium Sflnyva ibidem decurrentem, consequenterque extra saepimentum horti ad domum nsidentialem perillustris ac Generosi condam Stephani Ivócs pertinentis, sub noctis silentio praefatus 1. nesátur unde motus quibusque diaboli fasdnationibus et libidine inflammatus, Divinis humanisque legibus vilipensis; imo tempore assumpti in semet Judicatus offldi, quoad sdlicet serio observanda Sanctissimi Numinis praecepta, in formula protocollo oppidi inserta, praestitutum juramentum temerario ausu violando, cum sceleratissima foemina Elisabetha Györgyi adulterium detestabile committere non fuisset veritus ad indelebilem totius hujus senatus despectum, Civium suorum, Plebis suae universae scandalum et denique oprobrium praepotentissimi Gloriae Dei (cujus vices representare tenebatur) valde gravia et manifesta. Quae si negaret Domini M. et A. procurator refert se ad inquisitiones judiriarias. Cum autem contra hujusmodi manifestos et efrenos, abominabiles adulterii patratores severissimae leges sanatae, et a multis retro seculis interventae consuetudines Patriae exstarent signanter autem Exodi capite 20 v. 14., Levit. 20. v. 10., Septimum Decalogi praeceptum, item 1-mae tit. 15. 105. Part. 3-ae tit. )2, Ulad. 1514 art. 47., Ludov. 1521. art. 36. Ob hoc ad vigorem praedtatarum legum capit Domini M. et A. Procurator saepespedficatum I. judidaliter cum immediate medio Camifids per capitis plexationem exinde subsequenda executione contend et agravari. MNL BAZML IV. 1501/b XV.VI. 456. 10 A Vulgata latin szövegében: VI. Non moechaberis! 11 A Vulgata latin szövegében: Si moechatus quis fuerit cum uxore alterius, et adulterium perpetraverit cum conjuge proximi sui, morte moriantur et moechus et adulter.
