Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Gyulai Éva: Kondai Kis Mihály főbíró paráznasági pere és kivégzése Miskolc város főterén, 1698-ban
38 Gyulai Eva 18. századi másolata is.3 A peres iratokat áttekintve, az aktából valóban egy — mai kifejezéssel — „koncepciós” per sejlik fel, amely nemcsak társadalom-, hanem jogtörténeti vonatkozásai miatt is érdekelheti a kutatást, ugyanakkor a véres dráma hátteréül szolgálhat. A „öszszeesküvés” elméletének talán legsúlyosabb argumentuma, hogy a város jegyzőkönyvébe beírt rövid bejegyzés szerint az 1698. szeptember 19. (péntek) esti történések után két (!) nappal, szeptember 21-én (azaz vasárnap) új bírót választott „a város”.4 5 * Tudjuk, hogy a bíróválasztás — korábban Szent György napján, azaz április 24-én, de a 17. század végén már január elsején — a középkori eredetű, aló. század közepétől a református egyházhoz tartozó gótikus csarnoktemplomban ment végbe a város lakosainak jelenlétében és közreműködésével. Elképzelhetetlen, hogy egyetlen napon, ráadásul szombaton összehívták volna a város lakosságát bíróválasztásra. Az új bíró „választását” nagy valószínűséggel egy szűk kör, a Kondai Kis Mihály főbíró leváltását kívánó „pressure group” hajtotta végre. A bejegyzés szerint az új „ordinarius” (azaz rendes, törvényes) bíró, nemes Török István választására Kondai Kis Mihály „szomorú sorsa és változó állapota” miatt volt szükség, és az új bíró a következő választásig, azaz újévig maradt hivatalában. A sietségre, az új bíró látszólag törvényes státusára azért volt szükség, hogy a város törvényszéke 4 nappal az eset után, 1698. szeptember 23-án (kedden) bíróság elé citálhassa Kondai Kis Mihály nemesembert, a korábbi főbírót. Ezen a keddi napon sok minden történt Miskolcon. Egyrészt a mezőváros törvényszékén (Sedria oppidi Miskolcf) megindult a peres eljárás (levata causa), mégpedig büntetőügyben (causa... criminaliter mota et suscitata)? másrészt megtörtént a tanúk meghallgatása is, de nem 3 Causa Magistratualis Nobilis D. Stephani Török oppidi Miskolcz or. juditis uti M. etA. contra et adversus Nobilem Michaeletn Kondai aliter Kis velut I. ratione adulterii mota. Anno 1698 die 23-a Septembris. MNL BAZML IV. 1501 /b XV.VI. 456. (Korábbi jelzet: IV./Sp. I. 1. к. 64/1698). 18. századi másolata: IV. 1501/m No 82. 4 Kondai Kis Mihálynak szomorú sorsa r változó állapottya után Böcsülletes Miskolcz várossá nem akarván Bíró nélkül lenni, 21-dik napján Sqent Mihály havának ez következendő uj esztendőig maga Bírójának választotta Böcsülletes Török István uramot, kit Isten boldogícson. MNL BAZML IV. 1501/b XV.VI. 456. 5 Anno 1698. die 23 mensis Septembris in Sedria oppidi Miskolcz. Eevata causa Nobilis Domini Stephani Török judiäs ordinarii oppidi privilegiati Miskolcz uti M(agistratus) et A(ctor) contra et adversus nobilem aeque Dominum Michaelem Kondai aliter Kis veluti Ifncauttus) ratione negotii inferius declarandi criminaliter mota et susätata. — Pro eodem vero Domino M. et A. kgtimus Procurator Egr. Adamus Borhi prius quam ulterius procedat, capit memoratum I. ad personaliter comparendum proclamari seriemque átationis ejusdem referri. [...] Pro praedicto I. Nobilis Stephanus Miskolczj. a bíróság előtt. A perfelvételt a tradicionális jogrendben a felperesnek kell kezdeményeznie, mégpedig úgy, hogy ügyvédje a keresetlevél és az ügyvédi megbízása bemutatásával a bíróság előtt megindítja a pert, ugyanakkor az alperes ügyvédje is bemutatja megbízását, miután idéző levéllel perbe hívták ügyfelét. Ezt kellett volna elvégezni Miskolcon is, erre 4 nap természetesen nem lett volna elegendő. A bírósági tárgyalás napján, 1698. szeptember 23- án tartották a tanúk kihallgatását is. A peres eljárá gyanús körülményeihez tartozik egyrészt, hogy a bírósági tanúmeghallgatás (Judicialis Inquisitio et attestatio) a per tárgyalásának napján történt, másrészt, hogy a tanúk megkérdezését nem a mezőváros joghatóságának képviselői, hanem egy másik joghatóság, a nemesi univerzitás, Borsod vármegye tisztviselői végezték a vármegye utasítására, nemes Váczi András szolgabíró vezetésével. A bizottság tagja volt még a vármegye két további esküdtje. A tanúk meghallgatását a vád képviselője mint „felperes és hivatal (Actor et Magistratus)”, nemes Török István ordinarius főbíró kérte a vármegyétől, megadva a tanúknak felteendő kérdéseket (deutrum) is.^ A meghallgatásra a szolgabíró miskolci lakóházánál került sor. (Borsod vármegye hivatalának ugyanis az 1720-as évekig, amikor Miskolcon felépült a vármegyeháza, nem volt állandó székhelye, míg Miskolc mezőváros tanácsának 1550-ben a király — egyben a város földesura — adományozott egy telket a város központjában, itt építették fel a városházát, amely a mai napig az eredeti telken áll.) A vármegyei bizottság 4 tanút hallgatott meg a felperes kérdéseivel: először magát a 32 éves libertinus jogállású, azaz a jobbágyi szolgálatok alól felmentett, de nem nemes Szűcs Andrást, akinek a házánál 1698. szeptember 19-én délután a „mulatást” tartották, amelyen a házigazda és felesége, valamint a szülei, illetve Miskolc város vásárbírája megköszönték a főbírónak „jó akaratját”, azaz hálájukat fejezték ki a főbírónak egy közelebbről nem részletezett kedvezéséért. A vendéglátó vallomásában elmondta, hogy a főbíró és a György István Örzsik nevű személy már az ő házánál is alkudozásban voltak, az asszony ugyanis paráznasága miatt korábban elvesztette a mentéjét, és a főbíró ígérte, 6 Anno 1698 die 23. mens(is) 7bris. En Vác\i András Nemes Borsod Vármegyének ordinar(ius) szplgabírája, mellén adjungált Esküit Társaimmal, Nemzetet Sárkány István és Forray János Uraimékkal, ezen Nemes Borsod Vármegye Exmissiojábul mentem ki Nemzetet Török István Uramnak, Becsülletes Miskolcz Várossá ordinar(ius) fő Bírójának mint A(dor)nak és Mag(istrat)usnak Instantiájára, és ültem le ezen Miskolcz Vámsában magam lakó házánál Nemes Borsod Vármegyében judicialis Inquisioknak és attestatioknak peragálásokra; mellyet az élőmben adatott Deutrumok szerint ekképpen perágáltam... MNL BAZML IV. 1501/bXV.VI. 456.
