Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)

Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Lovász Emese - Miskolczi Melinda: Újabb régészeti kutatások a Diósgyőri várban és környezetében (2002-2016)

26 Lovász Emese—Miskolczi Melinda 19. kép. A Lovagi Tornák Terénél feltárt egyik kemence bontás közben, 2011. (Fotó: Lovász Emese) Fig. 19. One of the ovens during the excavation process, found at the Arena for Joust Tournaments, 2011. (Photo by Emese Lovas?) Az ásatási területen megfigyelt rétegtan vizsgálatához hozzájárult a Földtani Intézet munkatársa által végzett talajtani vizsgálat is. (Sajnos az intézet későbbi megszű­nése miatt a sok talajminta vétele után érdekes eredmé­nyekkel kecsegtető vizsgálat összegzését a múzeum nem kapta meg.) Ettől a vizsgálattól vártuk a választ arra, hogy milyen éghajlati változások, hatások alapján alakult ki az a dús, sötét, iszapos réteg, melynek humuszosodon:, felső rétege a település használatának idején a járószint lehetett, és honnan, hogyan került az Árpád-kori talajré­teg fölé az a homogénnek tűnő, vastag agyagréteg, me­lyet az egész vizsgált területen megfigyeltünk. Az északi lelátó területe alatt végzett kutatás során előkerült egy D—E irányú sekély árok vagy természetes patakmeder, melyet jól datál a belőle előkerült jellegzetes díszítésű 10. századi kerámia. A jelenséget a déli lelátó alatti te­rületen is észleltük. Ugyancsak a tervezett északi tribün alatt mutatkozott a déli metszetfalban egy gödör, mely­nek jellegzetesen kelta kori kerámiaanyaga volt. Az északi lelátó csaknem teljes hosszában kőből épí­tett, keskeny falat találtunk, meglepően csekély mély­ségben a mai talaj szinttől, mindössze -45 cm mélység­ben. Az omladék óvatos lebontása után kiderült, hogy két párhuzamos, 80 cm széles falról van szó, melyek között 120 cm széles, kikövezett szint húzódik. A szel­vény keleti végén egymáshoz szépen illeszkedő, nagy­méretű lapos kövek adták ki ezt a szintet, mely később apró köves, de összefüggő felületté vált. A kettős falat és a köztük lévő kövezett szintet 56 méteren keresztül követtük, mikor is várakozásunkkal ellentétben nem a közelben lévő forrás felé, a hegy irányába fordult, ha­nem egy éles kanyarral elhagyta a Várfürdő területét a Tapolcarét utca felé. A kövezett szint feletti omladékból végig az egész szakaszon sok kovácsolt vasszög, több lópatkó, és színes mázas, a várból ismert tetőcserép töredéke került elő. A vasszögek és a cseréptöredékek alapján talán arra gondolhatunk, hogy ennek a kövezett csatornának fedett teteje is volt. Találtunk néhány kis­méretű ezüstpénzt is, ezek közül az egyik Luxemburgi Zsigmond, egy másik Hunyadi János kormányzósága alatt vert ezüst dénár. A kettős fal és kövezett szint a „középkori csatorna” elnevezést kapta (20—21. kép). A két fal kevéssel az Árpád-kori fekete rétegbe mélyül, használatának ideje a 14—15. század lehetett. A kövezett csatorna mellett megfigyeltünk még egyéb, kisebb-nagyobb kövekből kialakított szinteket, de ezeknek csak kis része esett a kutatási szelvénybe. Elképzelésünk szerint ezek a vár körüli kertek kavicsos, köves kerti útjai, ösvényei lehettek. Az egyik ilyen járó­szintről egy aranylemezből domborított, igazgyöngyök­kel díszített kis ékszer származik, a 14. században veszt­hette el tulajdonosa. A kövezett csatorna egy szakaszát, mely ferdén az északi lelátó alá esett, a kivitelezés során járható üveglap alatt be tudtuk mutatni. Az 1960-as években végzett nagy várfeltárás során megtalálták a vizesárok nyugati oldalán, a híd közelében 20-21. kép. A Lovagi Tornák Terénél feltárt, kövezett aljú csatorna, 2011. (Fotó: Laczy Barna) Fig. 20-21. Stone-flagged canal, found at the Arena for Joust Tournaments, 2011. (Photo by Вата Lac?y)

Next

/
Thumbnails
Contents