Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 155 titkára volt.217 Kizák László, a lap felelős szerkesztője a háború végén katonaként menekült Németországba, ahonnan 1946-ban tért haza. Ekkor letartóztatták,218 végül 1948-ban 1 év börtönre ítélték.219 A régi politikai elit mellett a kommunisták a politikai megtorló eljárásokat igyekezetek felhasználni az új politikai elit ellen is. így például dr. Bukovszky Vilmos ügyvédet, aki a Függeden Kisgazdapárt diósgyőri körzeti alközpontjának titkára és Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik „legjobb munkatársa volt”, internálták, 1945. december 15-én szabadult (Dancza 1977, 590). A kommunisták kezdettől fogva a saját soraikban is keresték az ellenséget. Dancza Lajos egykori MOKÁN-os, kommunista nemzetgyűlési képviselőt 1945. március 30-án tartóztatták leazzal a váddal, hogy kapcsolata volt a „Római II.”-vel, vagyis a vasgyári katonai elhárítással. Danczát nemzetgyűlési képviselőként mentelmi jog illette meg, ez azonban nem zavarta a rendőrséget. Lefogása még a kommunisták között is felháborodást okozott. A diósgyőri rendőrőrs tüntetőleg megjelent a megyei rendőrkapitányságnál, mire az egységet lefegyverezték és fogdába zárták. A hírre volt ellenállókból 15 fős küldöttség alakult, de vezetőjüket Kecskés Ferenc, a politikai osztály vezetője őrizetbe vette. Válaszul volt MOKAN-osok szállták meg a rendőrségi épület egyik szárnyát (Kopácsi 1989, 27). Végül azzal az ígérettel sikerült őket leszerelni, hogy pár nap múlva hazatér a képviselőjük.220 Danczát ennek ellenére fogságban tartották és április 5-én fenyegetéssel beismerő vallomást csikartak ki belőle, amiről később terjedelmes újságcikkben számoltak be.221 Dancza hiába kérte, hogy ügye kerüljön népbíróság elé, volt elvtársai megfosztották a tisztázás lehetőségétől. Ehelyett április 26-án internálták, majd fél évig semmi sem történt ügyében. Augusztus 5-én váratlanul Budapestre, az Andrássy út 60-ba szállították, ahol először személyesen Péter Gábor hallgatta ki. Érdekes módon a fővárosban prominens kommunistákkal, így Skolnik Józseffel, Demény Pállal, valamint két nemzetgyűlési képviselővel, a ceglédi Cseh Jánossal és a kiskunhalasi Dobó Istvánnal került egy cellába. Danczáék augusztus 11-től szeptember 8-ig a budapesti szovjet katonai parancsnokság politikai osztályának őrizetében voltak, 217 Es^akmasyarors^ág, 1948. december 22. 218 Felvidéki Népszava, 1946. február 5. 219 Es^akmagyarors^ág, 1948. december 30. 220 Letartóztatta a politikai rendőrség Dancza Lajos diósgyőri képviselőt. Szabad Magyarország, 1945. április 13. 221 MNL BAZML XVII. 407. 3078/1945. Vincze Lajos igazoló bizottsági kihallgatása. 1945. július 2. majd két hónapos Andrássy úti fogság után a társaságot szétválasztották: Skolnyikot és Dobót szabadlábra helyezték, Deményt visszatartották „háborús bűnösként”, Cseh Jánost és Dancza Lajost pedig internálták. Danczát november 23-án szállították vissza Miskolcra, a Huszár laktanyai internálótáborba, majd december 15-én szabadon engedték (Dancza 1977). A politikai ellenlábasokkal szemben — mint Dancza, és a rejtélyes körülmények között, minden valószínűség szerint222 a politikai rendőrség tagjai által meggyilkolt Borbély-Maczky Emil esete223 is mutatja - a kommunisták nem feltétlenül a népbíróságot használták fel. Két jobboldali pártvezető ellen rögtönítélő eljárást indítottak fegyverrejtegetés vádjával. 1946. augusztus 29-én Tóth Lászlót, a Kisgazdapárt Borsodvármegyei titkárát az államrendőrség politikai rendészeti osztálya egy forgópisztoly birtoklása miatt vette őrizetbe, majd rögtönítélő bíróság elé állították. Az ítélőszék mindössze 3 hónap fogházra ítélte, politikai jogainak gyakorlásától ugyanakkor egy évre eltiltotta.224 Hasonló „okból” indult eljárás egy év múlva a már feloszlatott Sulyok-párt megyei titkára, Fiala József ellen is. Fialát — aki 1944 előtt és egy ideig utána is rendőrdetektívként szolgált — adataink szerint először azzal kívánták megfogni, hogy részt vett a baloldaliakkal szemben eljáró detektívfőnök, „Polgár kegyetlenkedéseiben”, ezt azonban nem tudták bebizonyítani. Végül fegyverrejtegetés gyanújával vették őrizetbe 1947. július 30-án, majd rögtönítélő bíróság elé kívánták állítani.225 A megyei ügyészség és törvényszék irataiban ügye nem maradt meg, így annak kimenetelére vonatkozóan nem rendelkezünk információval. Az viszont bizonyos, hogy Fiala 1947-től álnéven bujkált, s egy rendszerellenes szervezkedés vezetője lett, amiért 1955-ben kivégezték (Kis 2016,10-11). 1947 elejére újabb hatalmas politikai botrány tört ki. Leleplezték a „Magyar Közösség” nevű országos illegális szervezkedést, amelyet mint demokráciaellenes összeesküvést igyekeztek a sajtóban kommunikálni. Bár a médiában többször utaltak arra, hogy a szervezkedésnek miskolci szálai is lehetnek, azok felgöngyölítésére 222 A rendőrségnek Borbély-Maczky meggyilkolásában való egyértelmű érintettségére utal a miskolci népítélettel kapcsolatban írt tanulmányában Pelle János is (Pelle 1996,198). 223 http://www.hermuz.hu/hom/images/latogatoinknak/history-journal/pdf/4_2017_l_2/3_KIS.pdf (Kis 2017, letöltés: 2019. 10. 16.) 224 MNL BAZML VII. 1/b. 4021/1946.; Szabad Magyarország 1946. szeptember 3. 225 Szabad Magyarország, 1947. augusztus 2.
