Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)

Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?

154 Kis József álló öreg iparosokat, munkásokat, kereskedőket,”197 Az egy­kori polgármester elleni eljárás kimenetele sajnos egye­lőre nem ismert.198 Lichtenstein László volt főispánt, felsőházi ta­got 1945 közepén internálták. Sajtóhírek szerint nép­bíróság elé kívánták állítani,199 s tény, hogy egy 1945. augusztus 11 -i kimutatás szerint háborús bűntett miatt a népügyészség eljárást indított ellene.200 Az ügy azon­ban a népbíróságig valószínűleg nem jutott el, ennek megtörténtére vonatkozóan legalábbis információkkal nem rendelkezünk. Egyes adatok szerint 1945 őszén szabadlábra került, ugyanakkor rendőri felügyelet alá helyezték.201 Dr. Honti Béla polgármester-helyettest 1945. au­gusztus 18-án tartóztatták le. Az volt a „bűne”, hogy Szlávy László volt polgármester helyett 1944-ben anti­­bolsevista kiállítást nyitott meg.202 Ismeretlen ideig volt fogságban, tisztségét ugyanakkor még megtarthatta, bár 1946. április 24-től augusztus 16-ig rendőri felügyelet alatt volt (Kapusi 2005,110).204 Két évvel később azon­ban ismét eljárást indítottak ellene. A miskolci népbíró­ság 1944-es beszéde miatt 8 hónap börtönre ítélte.204 1946-tól a miskolci népügyészség a megye volt MÉP-képviselói ellen távollétükben folytatta le az el­járást, így dr. Nyilas Ferenc, Ronkay Ferenc, Molnár Dezső, Martsekényi Imre volt MÉP-képviselők bűn­ügyében.205 Közülük a Martsekényi Imre elleni eljárás kimenetele nem ismert. Dr. Nyilas Ferencet — aki a Ma­gyar Elet napilap főszerkesztője és országgyűlési kép­viselő is volt — 1948-ban távollétében 10 év fegyházra 197 Szabad Magyarország, 1945. május 5. 198 Dr. Fekete Bertalant 1952-ben ismét letartóztatták és az ózdi szociáldemokraták (Mauks Miklós és társai) koncepciós peré­ben ültették a vádlottak padjára. Feketét első fokon 6 hónap börtönre ítélték, majd másodfokon felmentették a vádak alól. Fekete később Vácra került, majd 1957. szeptember 7-én Ba­lassagyarmaton hunyt el. 199 Miskotd Hírlap, 1945. augusztus 10.; Sgabad Magyarország, 1945. augusztus 11. 200 MNL BAZML IV. 901/b. 555/1945. Kimutatás a miskolci népügyészség 1945. évi augusztus hó 5. napjától 1945. évi au­gusztus hó 11. napjáig terjedő időre szóló heti ügyforgalmáról. 201 Rozsé István: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület utolsó püs­pökválasztásáról. Keresztyén Igazság 16. sz. (1992. tél) http:// www.ordass.hu/load_doc.php?cat=ETT&doc=43 (utolsó letöltés: 2017. május 24.) 202 Miskotd Hírlap, 1945. augusztus 19. 203 Szabad Magyarország 1946. április 24. 204 Eszakmagyarország, 1948. december 3. 205 Szabad Magyarország 1946. november 28. ítélték.206 Molnár Dezsőt ugyancsak 1948-ban — azzal a váddal, hogy a „Magyar Élet című fasiszta lapba hábo­rúra uszító cikkeket írt” — távollétében 15 év fegyházra ítélték.207 A volt képviselők közül egyedül Ronkay Fe­renc került rács mögé. Ronkayt, aki 1943-ban a német gazdasági hegemónia elleni szövetség létrehozása ér­dekében tárgyalt Tisó szlovák államfővel (Janek 2010, 120), mint háborús főbűnöst körözték két évig, majd 1947-ben fogták el Tahiban. A volt MÉP-képviselőt a miskolci népbíróság 1948 májusában 12 év fegyházra ítélte.208 A felsoroltakon túl a Magyar Élet Pártjának számos további vezetője ellen indult eljárás. Pataky Rudolf fű­szerkereskedőt, aki a MÉP és a törvényhatósági bizott­ság tagja, és a Baross Szövetség társelnöke volt, 1945- ben internálták.209 Dr. Terhes Barnabás egykori MÁV üzletvezető-helyettest a MÉP-ben viselt tisztsége miatt a népbíróság 6 hónap fegyházra ítélte 1948-ban.210 Mi­­kuleczky Gyula egykori borsodi alispánt, aki а МЕР vezető tagja volt, 1948-ban távollétében ítélték 2 év börtönre.211 Ugyancsak távollétében ítélték 6 hónap börtönre Fekésházy Ferencet, aki a MÉP és a Fajvédő Egyesület titkára212 volt, és 2 év börtönre Nemes Ist­vánt, a párt miskolci titkárát.213 1948 őszére érkezett el az idő, hogy megkezdődjön a leszámolás a „fasiszta” Magyar Élet című, 1944 novem­beréig működő napilap újságíróival, szerkesztőivel. Az újságírókat háborúpártisággal, németbarátsággal és faji gyűlöletre izgatással vádolták. Elsőként Nagy Gábor­ral szemben indítottak eljárást. A miskolci népbíróság távollétében 10 év fegyházra ítélte.214 Nagyot elítélése után egy hónappal Debrecenben fogták el, s új tárgya­lást folytattak le ügyében, ekkor 5 év kényszermunkára ítélték.215 Távollétében 8 év börtönre ítélték Sándor Béla újságírót, aki állítólag a „miskolci Római II. besú­gójaként működött”.216 Ugyancsak távollétében ítélték 10 év börtönre Horkay Lászlót, aki a lap főszerkesztő­je, a Baross Szövetség tagja és a Magyar Élet Pártjának 206 MNL BAZML XXIV. 202/b. 21657/1949. 207 Eszakmagyarország, 1948. december 21. 208 Eszakmagyarország, 1948. május 16. 209 Szabad Magyarország 1945. augusztus 18. 210 Eszakmagyarország, 1949. június 24. 211 Eszakmagyarország, 1948. december 4. 212 Eszakmagyarország, 1948. december 29. 213 MNL BAZML XXV. 4. 467/1948. 214 Eszakmagyarország, 1948. szeptember 19. 215 Eszakmagyarország, 1948. december 10. 216 Eszakmagyarország, 1948. december 18.

Next

/
Thumbnails
Contents