Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 151 felmentette. Orgován büntetését utóbb életfogytiglani börtönre változtatták.151 Két hét múlva ismét számos ember halálának ügyéről tárgyalt a miskolci népbíróság. Józsa Ferenc főhadnagy ellen azért indult eljárás, mert a Hejőcsabáról nyugatra vonuló munkásszázad parancsnokaként a vád szerint „állandóan kíno^ta-verte a munkaszolgálatosokat, nem múlt el nap, hogy ki ne végzett, vagy végeztetett volna valakit’’.152 Utóbb azzal vádolták, hogy az egyik munkaszolgálatost agyonverte, a többieket pedig éheztette és betegeket vitetett ki a hóra, ahol valamennyien halálukat lelték. A miskolci népbíróság 1948. november 19-én Józsa Ferencet halálra, míg Gyórffy Istvánt 1 év, Szabó Andrást nyolc hónap börtönre ítélte.153 Józsa további sorsa nem ismert, kivégzésének a miskolci halotti anyakönyvben nincs nyoma, így a halálos ítélet végrehajtására feltehetően nem került sor. A munkaszolgálatosok kivégzése mellett további gyilkosságok ügyében is eljártak. Dr. Jolsvay Alajos hadbíró százados ellen azzal a váddal indítottak eljárást, hogy ő volt az, aki az Erzsébet kórház kertjében 1944 augusztusában agyonlőtte dr. Hála Imre orvost. Jolsvayt 1948- ban tartóztatták le, azonban hatásköri vita alakult ki a budapesti haditörvényszék és a miskolci népügyészség között, hogy ki illetékes eljárni ellene, így a vita a kúria elé került.154 Az ügy további részletei nem ismertek. Szintúgy eljárás indult a perecesi állomás feletti erdőrészen 1944-ben agyonlőtt Horváth Károly halálesetének ügyében. A gyilkosság miatt Takács Józsefet — aki nyilas fegyveres pártszolgálatos volt — a miskolci népbíróság 15 évi kényszermunkára ítélte.155 Büntetését később 6 évre csökkentették. Takács sosem szabadult, 1951 februárjában a börtönben halt meg.156 1946-ban Kulcsár Miklós csendőraltiszt ellen indult eljárás. Először dr. Gimes Jenő miskolci ügyvéd agyonlövésével vádolták, majd végül amiatt ítélték el, hogy állítólag nem engedte, hogy a meglőtt ügyvédet bárki megközelítse, s ezzel előidézte annak halálát. Kulcsárt végül életfogytiglani kényszermunkára ítélték.157 Gimes halála miatt 1948 őszén Czifrák József csendőr ellen 151 MNL BAZML XXV. 21/b. 1309/1958.; Eszakmagyarország, 1948. október 29.; 1948. október 30. 152 Eszakmagyarország 1948. november 14. 153 Eszakmagyarország, 1948. november 16.; 1948. november 17.; 1948. november 18.; 1948. november 20. 154 Eszakmagyarország, 1948. augusztus 17., szeptember 11. 155 Eszakmagyarország, 1948. november 3. 156 MNL BAZML VII. 51 /Ь. 238/1951. 157 Velvűié ki Népszava, 1946. február 123.; Szabad Magyarország, 1946. június 1.; június 2. indult eljárás, akit a szolnoki államvédelmi rendőrség tartóztatott le, majd szállított Miskolcra.158 Czifrákot a népbíróság 15 év kényszermunkára ítélte.159 A Czifrák elleni eljárás nem véleden, 1948-ra csúcsosodott ki ugyanis a csendőrök parancsot adtak ki a „gettócsendőrök” ellen, s szerte az országban tartóztatták le és szállították őket Miskolcra az eljárás lefolytatása céljából. így 1948 februárjában a debreceni államvédelmi osztály tartóztatta le és kísérte Miskolcra Högye József, Tóth Sándor, Sipos Imre, Farkas Gábor, Vida Lajos és Szalai Vince, majd két hét múlva Dunka Antal és Balogh Jenő, márciusban a debreceni rendőrség Elek Pál és Kis István, szeptemberben pedig a szolnoki rendőrség Sándor Mihály, Hoppál István, Paczali Sándor és Kácsor Mihály egykor a miskolci gettóban szolgálatot teljesítő volt csendőröket. A felsoroltak közül Kácsor Mihályt160 és Balogh Jenőt 6-6, Dunka Antalt 8,161 Hoppál Istvánt 3, Sándor Mihályt 6 év, Paczali Sándort pedig életfogytiglani kényszermunkával büntették.162 1948-ban további egykori téglagyári „gettócsendőrök” ellen indult eljárás, a miskolci népbíróság Kiss Istvánt 6, Zelizi (Zilizi?) Jánost 4 és fél év, Farkas Jánost 5,163 Pata Józsefet 10 év,164 Szűcs Istvánt 6 év,165 Vida Lajost 4 év, Sipos Imrét és Barna Károlyt 6 év, Kovács Ernőt 6 és fél év166 kényszermunkára, az ismeretlen helyen tartózkodó Szőnyi Miklóst és Fodor Ferenc alhadnagyot 15-15 év fegyházbüntetésre167 ítélte. Végül sor került a téglagyári gettó parancsnokának elítélésére is: Szentandrási Eleket 1948 végén távollétében ítélték halálra.168 SZÉLSŐJOBBOLDALI SZERVEZETEK TAGJAI Az ideiglenes nemzeti kormány 529/1945. M. E. sz. rendeletében rendelkezett a „fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról”. A rendelet 3. §-a tartalmazta ezen szervezeteket. A teljesség igénye 158 Eszakmagyarország, 1948. szeptember 11. 159 Eszakmagyarország, 1948. november 27. 160 Eszakmagyarország, 1948. augusztus 11. 161 Eszakmagyarország, 1948. augusztus 13. 162 Eszakmagyarország, 1948. szeptember 30. 163 Eszakmagyarország, 1948. október 8. 164 Eszakmagyarország, 1948. szeptember 23. 165 Eszakmagyarország, 1948. július 21. 166 Eszakmagyarország, 1948. október 8. 167 Eszakmagyarország, 1948. december 17. 168 Eszakmagyarország, 1948. december 30.
