Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)

Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?

150 Kis József A főgyógyszerész a váci börtönben halt meg 1950. ok­tóber 8-án.140 Ugyancsak a létrástetői tömeggyilkossággal kap­csolatban indult eljárás több diósgyőri pártszolgálatos ellen. Az ismeretlen helyen tartózkodó Tokaji László, Sebők István, Kanyó István, Lokerdi Zoltán, Valantin Zoltán és Lusztig Jenő állítólag részt vett baloldaliak összeszedésében, valamint Hámorban 30 embert „fog­­dostak össze”, akiket később Létrástetőn kivégeztek és tömegsírban temettek el. A miskolci népbíróság 1948- ban Tokaji Lászlót életfogytiglani fegyházra ítélte, míg társait 15 év fegyházbüntetéssel sújtotta.141 A csendőrök és keretlegények, keretparancsnokok elleni eljárások csúcspontját a Patai Lajos, a Szüle Lász­ló, a Kelemen Károly és társai, az Orgován Géza és társai, valamint a Józsa Ferenc és társai elleni ügyek je­lentették. Patai Lajos volt főhadnagynak, a 108/37. munkás­század parancsnokának 1948. június 4-én kezdődött meg a pere a miskolci népbíróságon. A táborparancs­nokot azzal vádolták, hogy a munkaszolgálatosokat „minden képzeletet felülmúló brutalitással kínozta halálrd\ s tevékenységének „eredményeként a század 213 emberéből mindössze 30-nak sikerült megmenekülnie.” Emellett három orosz polgári lakos kivégzésével is vádolták. Patay „ko­nokul kitartott tagadása mellett”, de népbíróság dr. Fűrész tanácsa egy napos tárgyalás után bűnösnek találta és 1948. június 5-én halálra ítélte.142 Az ítéletet helyben hagyta a NOT is. Patai kegyelmi kérvényét a köztársa­sági elnök elutasította, így 1948. szeptember 29-én reg­geli 8 órakor kivégezték a miskolci fogház udvarán.143 Szüle László csendőrszázadost, volt zászlóaljpa­rancsnokot 1947-ben Kecskeméten tartóztatták le, majd azzal vádolták, hogy a háború idején, a szovjet fronton kegyedenül bánt a katonákkal, 1944-ben pedig Bodrogolasziban két szökött katonát kivégeztetett.144 Ügye először a sátoraljaújhelyi népügyészséghez, ké­sőbb a miskolci népbírósághoz került. A Fűrész-tanács háromnapos tárgyalás után halálra ítélte.145 ítéletét a 140 A váci rabtemető halottai. Magfar Nemzet, 2010. február 27. 141 Északmagyarvrszág, 1948. december 30. 142 Északmagyarvrszág, 1948. június 5., 1948. június 6. 143 Északmagyarvrszág, 1948. szeptember 30. 144 Szabad Magyarország, 1947. december 15.; Északmagyarország, 1948. július 13. 145 Az eljárás során az ismereden helyen tartózkodó Őri Ferenc csapatcsendőrt 15 év fegyházra ítélték, a tanúvallomást tevő Tibor Sándor volt csapatcsendőr őrmestert pedig letartóztat­ták. Északmagyarvrszág, 1948. július 18. NOT is helyben hagyta,146 így 1948. november 10-én, Miskolcon kivégezték (PüNKösn 2006). Kelemen Károly miskolci tanító lefogásáról a sajtó 1948. március 3-án tudósított. Kelemen eszerint had­nagyi rangban a VII/2. munkásszázad helyettes pa­rancsnoka volt a háború idején, aki „törvénytelen módon végezte ki a munkaszolgálatosokat. Kétszáz emberből 3A-en tér­tek haza.”147 Hivatalosan végül azzal gyanúsították meg, hogy hadműveleti területeken védtelen nőkkel erősza­koskodott, s embertelen kegyetlenséggel bánt társaival egyetemben a munkaszolgálatosokkal, akik közül so­kan meghaltak. Egy ember kivégzésére maga Kelemen adott parancsot, egy embert pedig társa, Takács András lőtt agyon. A Kelemen-per hét vádlottja közül a tárgya­lás elején még csak öten voltak, s ketten „ismeretlen helyen” tartózkodtak. A tárgyalás során végül előkerült a hatodik vádlott is (Erdősi József), aki addig szovjet hadifogságban volt. A vádlottak a tárgyaláson „ciniku­san tagadtak”, bűnösségüket azonban a népbíróság a tanúvallomások alapján megállapította. ítélethirdetésre 1948. október 25-én került sor. A miskolci népbíró­ság Fűrész-tanácsa Kelemen Károlyt, Takács Andrást, Tusai Andrást és az ismeretlen helyen tartózkodó Juhász János Gábort halálra, míg Kiss Gyulát életfogytiglani, Erdősi Józsefet és Fógel Györgyöt 10-10 év kényszer­­munkára ítélte.148 A NOT Kelemen, Takács és Juhász halálbüntetését és Fógel börtönbüntetését jogerőre emelte, míg Tusait életfogytiglani, Erdősit 5 év börtön­re ítélte.144 A vádlottak később kegyelmet kaphattak, ki­végzésük legalábbis elmaradt, annak nincs nyoma sem a sajtóban, sem a halotti anyakönyvekben.150 Kelemenék pere után Orgován Géza és társai kerül­tek a miskolci népbíróság elé. A vád szerint Orgován 1944-ben, a visszavonulás során honvédeket, hadifog­lyokat és munkaszolgálatosokat végzett ki, parancsnoka, Bodnár László alezredes, mint a 24. hadosztály kémel­hárító osztagának vezetője pedig számos kivégzést ren­delt el. A népbíróság 1948. október 29-én az ismeretlen helyen tartózkodó Bodnár Lászlót és Orgován Gézát halálra ítélte, míg Boros Gábort és Rácz Györgyöt 146 Északmagyarország, 1948. október 14.; Szabad Magyarország, 1947. december 15.; Északmagyarvrszág 1948. július 13. 147 S zabad Magyarország, 1948. március 3. 148 Északmagyarország, 1948. október 17.; 1948. október 26. 149 Északmagyarország, 1949. január 14. 150 Az üggyel kapcsolatban eljárás indult Szilbényi (Sztinka) Dezső, a VII/2. munkásszázad parancsnoka ellen is. Szilbényit 1945- ben letartóztatták, azonban Miskolcra szállítása közben sike­rült megszöknie. Később Budapesten ismét elfogták. Háborús bűntett miatt 1952-ben végezték ki. Szabad Magyarország, 1945. szeptember 6.; MNL BAZML 21/b. 677/1958.

Next

/
Thumbnails
Contents