Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 129 elvittek a németek, majd hadifogolytáborba kerültek Belgiumban és Angliában. Feleségével együtt fiai után utazott Belgiumba, ahonnan 1946-ban együtt tért viszsza a család Miskolcra. 1948-ban66 és az 1950-es években rendezte meg a Korona szállóban gyűjteményes kiállításait. Még a harmincas években meghívták festeni Finnországba és Olaszországba, megfordult Nagybányán is, dolgozott a miskolci művésztelepen Csabai Kálmán műtermében. Később testvére, Margit lakásán,67 a Széchenyi téren, az egyik szobában kialakított műteremben dolgozott, főként portrékat festett (családtagokról is), tájképeket, akvarelleket, miskolci városképeket, bibliai témákat (Hegyi beszéd és Krisztus az olajfák hegyén), valamint Czinka Pannát, balerinákat, utóbbiakat Viszlai Zoltán képkereskedő adta el vásárokban.68 Berkes László arcképe Gulyás László budapesti festőművész ecsetje nyomán született meg. Három portré — Ferenczy Imre címzetes kanonoké, Száva János apát-kanonoké, Kovács Endre egri segédpüspöké — nem szignált és nem datált, viszont Foltin János prépost, kanonok ábrázolása szignózott, de olvashatadan a festő neve a kép rossz állapota miatt. A semleges, egyszínű, egységes háttér előtt főként félalakos álló vagy ülő egyházi méltóságokat ábrázoltak a festők fekete reverendában, körgallérral, azaz mucétummal — ettől eltér Száva János apát-kanonok öltözéke, aki csipkés karing fölött főpapi vállgallért, mozettát visel, jobb térdén fejfedőt, birétumot tart, hasonlóan Berkes László címzetes apát-kanonok, pápai prelátushoz. Cingulumot, reverendát átkötő övét hord az apát-kanonokok többsége, kivételt képez Ferenczy Imre, Foltin János és Száva János. Megjelenik a portrékon a kanonoki Mária Terézia-jelvény, ami két arcképen — Ferenczy Imréén és Foltin Jánosén - nem szerepel, csak mellkeresztet, pectorálét láthatunk öltözékük fölött. Kovács Endre fején segédpüspöki méltóságára utaló, viola színű pileolus, kicsi papi sapka látható. A portrék elsősorban státuszképként funkcionáltak, ezért kompozíciójukban a környezet, a ruházat, a beállítás megjelenítésével az ábrázoltak kiválóságára, rangjára utaltak a festők, az egyéniség érzékeltetése másodlagos szempont volt a készítés során. 66 Faragó Zoltán festőművész arcképfestmény kiállítási katalógusa. HÓM HTD 87.27.1. 67 Faragó Margit főként csendéleteket festett a lakásában kialakított műteremben, amit Zoltánnal együtt használtak. Faragó Herta szíves közlése alapján, 2016. augusztus 9. 68 Faragó Herta szíves közlése alapján, 2016. augusztus 9. HALÁSZ-HARDIL ELEMÉR: BLAZSEJOVSZKY FERENC APÁT-KANONOK PORTRÉJA A reprezentációs céllal készült hivatali portrék közül kiemelkedik művészi kvalitásával, ábrázolásmódjával és méretével is a háromnegyed alakos — kilencedik — képmás, amit Halász-Hardil Elemér festett Blazsejovszky Ferenc egresi apátról, főszékesegyházi mesterkanonokról és íróról {14. kép). Az egyházi méltóságot nagyon egyszerű viseletben - fekete reverendában, fölötte körgallérral, mucétummal, nyakában mellkereszttel, pectoráléval, bal kezének gyűrűsujján apáti gyűrűvel — semleges háttér előtt, ülve ábrázolja a festő. A fej és váll körüli egységes hátteret világos folt töri meg, ami az ábrázolt személyére irányítja a figyelmet, élénk figyelő tekintetére, nyugodt, méltóságteljes, bölcs, tiszteletre méltó alakjára. A kép szuggesztív erővel és kiváló technikai tudással megfestett. 1877. augusztus 30-án nevezték ki Blazsejovszky Ferencet plébánossá a Diósgyőri Római Katolikus Plébániára, majd 16 évvel később, 1893-ban az alsó-miskolci plébánián folytatta szolgálatát közel ugyanannyi ideig. A kép megfestésének évében már 21 éve szolgált Miskolcon, így nyilvánvaló, hogy ismerte a cseh származású Hradil családot, annak fejét, Hradil Vince69 tábla- és címfestő mestert — akinek szolgálatát a város számos esetben igénybe vette -, és gyermekeit is, akik közül többen választották a festői pályát. Jelenlegi ismereteim szerint a Hradil testvérek közül Elemér, René vagy Rezső, Alajos, Vilmos és Margit festettek.70 Bizonyára látta festményeiket és a jó művészi érzékkel és ízléssel megáldott plébános Hradil Elemért választotta ki és kérte fel portréja megfestésére, aki tanulmányai végzése alatt szegény diákként megragadott minden pénzkereseti lehetőséget. Blazsejovszky Ferenc egresi apátot, főszékesegyházi mesterkanonokot és írót 1898-ban, 55 éves korában örökítette meg a festőnövendék Münchenben, minden bizonnyal fotó alapján. A 25 éves Halász-Hradil Elemér (Miskolc, 1873. április 18. — Kassa, 1948. december 9.) 1898-tól 1901-ig Hollósy magániskolájában végezte tanulmányait Münchenben, az 1898—1899—1900—1901-es évek nyarait pedig a nagybányai művésztelepen töltötte a tehetséges fiatal művész, ahol megismerkedett 69 Egyes források szerint Venczel. MNL BAZML IV. - 1905. c. Miskolc Város Tanácsának iratai 2234/1898., 3492/1902. 70 MNL BAZML IV. - 1905. c. Miskolc Város Tanácsának iratai 7406/1894., 4800/1907.
