Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 113 1. kép. Meiling« Dezső: Új kenyér (1939, tempera, vászon, 160x390 cm, j. j. 1.: Meilinger 939, Miskolc-selyemréti Római Katolikus Plébánia.) Fotó: Kiss Tanne István Fig. 1. DepsőMeilinger: New Bread (1939, tempera on canvas, 160x390 cm, signed lower right: Meilinger 939, Miskolc-Selyemrét 'Komán Catholic Parish.) Photo by István Kiss Tanne Jézus fehér ruhában, feje körül glóriával a kompozíció központi alakja, amint a kezében tartott kenyeret megáldja. Balján egy idősebb férfi kezeit összekulcsolva az asztalon könyököl, elmerengve szemléli a kenyeret, előttük, a pad végén kisfiú üldögél, kezében korsót tartva Jézus felé tekint. A triptichon középső táblájának háromszögbe komponált három alakja kvázi a Szentháromságot szimbolizálja. Mellettük két oldalon, a háziszőttessel leterített asztal körül, 6-6 fős csoportban - az apostolok ábrázolásához hasonlóan megjelenítve — magyar parasztok láthatók ingben vagy mellényben, a bal oldali távozó férfi visel csak kalapot és zakót. A hatodik férfi lehajtott fejjel halad el az asztalt körülülók mellett, vele ellentétesen mozog jobb oldalon, azaz a központi három alak felé közeledik egy nő, kezében levesestálat tartva, tőle kissé távolabb, a kép szélén egy másik aszszony fejkendős feje bukkan fel. A háttérben elterülő magyar föld, a learatott búzatábla, jobbra a tanyasi épület színes foltja a kerítéssel, a fákkal és a napraforgóval távlatot teremt az előtérben játszódó eseménynek. Az asztaltársaság szinte valamennyi résztvevője a kenyérre tekint gesztikulálva vagy mereven ülve, esetleg kezében pipát tartva, kivételt jelent a bal oldali távolodó férfi, a legszélső jobb oldali, a nézőnek szemben ülő férfi és mellette a fejkendős asszony, valamint középen a kisfiú révedő tekintettel. A komponálásnak ez a módja a festmény középpontja felé irányítja és koncentrálja a figyelmet, kijelöli a kompozíció fókuszát. A műalkotásból sugárzik a magasztosság és a koncentrált figyelem. Erőteljes karakterek uralják a képet, monumentalitás, dinamika, tüzes, tiszta színvilág, a komplementer színpárokkal felfokozott vizuális képi kifejezőerő hatja át a festményt. Stílusát az alföldi realista festészet és az olasz novecento magyar nemzeti jellegű, dekoratív, rajzos-színes tendenciája határozza meg. A nagyméretű festménnyel együtt helyezték el a selyemréti (római katolikus) Szent István-plébániához tartozó közösségi házban Meilinger Dezső kisebb méretű műveit, összesen hét darabot, melyek közül az idős férfi portréja 1938-ban készült tanulmányként a triptichonhoz. A korabeli sajtócikkek a vázlatokról27 is említést tettek. A Reggeli Hírlap így tudósított a miskolci tárlaton kiállított művekről: „Körülötte egy egésp helyiséget töltenek ki apók a tanulmányok, amelyek a művésp lelkében esptendők alatt megfogantak és apóta érő gondolatnak mopaikjai. »Ap Ur asptalánál«, »Hapatérés«, »Es én veletek vagyok. ..« című képek mindegyike egy-egy tanulmány volt ahhop ap elgondoláshopj amely végül müvéspi tökéletességgel »Ap Új 27 „Úgy tudjuk, hogy a díjnyertes festmény egyik tanulmánya Méspáros Zoltán miskolá gyógysperésp birtokába került.” Tíz évig festette és a firenzei kiállításra készült Meilinger Dezső díjnyertes képe. Magyar Filet 2/16 (1940. január 21.) 9.; Az első hevenyészett olajvázlatot ugyanúgy kiállította Miskolcon, a Korona szállóban többi tanulmányával együtt, mint magát a triptichont. Meilinger Dezső negyedszázados jubileumi tárlata. MagyarJövő22/56 (1940. március 9.) 4.; hwl: Az új Meilinger-képek. Ma nyílik meg Meilinger Béla [Dezső] kiállítása a Koronán. Magyar Élet 2/56 (1940. március 9.) 4.
