Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 111 székhelyen: Nagybányán, Szolnokon és Kecskeméten” - írja visszaemlékezve erre a korszakra Meilinger Dezső.9 Miskolc város polgármestere, Hodobay Sándor — a törvényhatósági bizottsággal egyetértésben — szorgalmazta művészi értékű képek vásárlását a miskolci művésztelep festőművészeitől, egyéni kiállításaikon kiválasztva azokat. A város a festményvásárlásokkal egyrészt a művészeket kívánta támogatni, másrészt a város vagyonát igyekezett gyarapítani. A megvásárolt képeket különféle hivatalokban, irodákban helyezték el. Meilinger Dezső „Tapolcai részlet” című művét 1925 februárjában vette meg a Városi Tanács,10 amit öt év múlva „Bizony Ákos portré”-ja követett, majd 1939- ben két képet és 1940-ben egyet vásároltak meg tőle.11 A városban letelepedett festőművész pedagógiai tevékenysége egyre szerteágazóbb lett. A szabadiskolai és művésztelepi tanári feladatokon túl az 1936—37-es tanévtől rajztanár a Királyi Katolikus Fráter Gimnáziumban12 és a miskolci Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában, a mai Andrássy Gyula Szakközépiskola elődjében,13- majd megválasztották a miskolci területi Képzőművészeti Kör vezetőjének.14 Alapító tagja volt a Miskolci Művészek Társaságának és titkára a Lévay József Közművelődési Egyesület Képzőművészeti Szakosztályának. Az egyesület titkárának javaslati és véleményezési joga kiterjedt a Korona szálló termének kiállítási és más egyéb célra (bálokra, jótékonysági és irodalmi estekre, hangversenyekre) történő kiadására, amit kérvényezés esetén a polgármester felé jelzett.15 A város művészeti életében egyre aktívabb szerepet vállaló művész egyházi megrendeléseket is kapott. Az 1935-ben felszentelt miskolctapolcai Jézus Szíve Sziklakápolna szentképének és a Zárda kápolna menynyezeti freskójának megfestésére kérték fel, majd később a mindszenti templom stációinak elkészítésére. 9 Emlékirataim 1950. november 9. 3-4., 7. 10 MNL BAZML IV. B. - 1906. b. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 6251/1925. 11 MNL BAZML IV. B. - 1906. b. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 9243/1930.; 10690/1939., 15567/1939; 45382/1940. 12 https://library.hungaricana.hu/hu/view/Miskolc_ 20529_katolikus_fogimn_20578_1936/?pg=0&layout=s 9-10., 99. (utolsó letöltés: 2017. május 1.) 13 http://www.agysz-miskolc.hu/centenarium/igazgatok. php (utolsó letöltés: 2017. május 1.) 14 HÓM KA Meilinger Dezső kérdőíve 15 MNL BAZML IV. B. - 1906. b. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 90/1936. A miskolc-vasgyári evangélikus gyülekezet portrémegrendelésekkel látta el. ,^4 súlypontot Miskolcra helyeztem, mikor ide telepedtem, és célkitűzésem megvalósításához hozzáfogtam [...] Miskolc a centrum számomra, ahonnan érdeklődésem 1919 óta szerteszét sugárzik. [...] Miskolcon tértem vissza mindenkori nagy szerelmemhez; az Alfáidhoz a Tisza vidékhez [...] Tetettem a garast és nem bántam meg hogy Miskolcon maradtam, hogy életem munkáját erre a városra alapoztam. A magáévá fogadott, eltartott, közönsége a munkámat megbecsülte, személyemet megtisztelté” — olvashatjuk vallomását a szeretett városról.16 Felesége, Thuránszky Erzsébet17 szintén a városhoz kötötte, aki Bizony Ákos jogász, országgyűlési képviselő és Hosszúfalusy Róza festőművésznő fogadott lánya volt. Valószínűleg 1917-ben ismerkedtek meg, amikor Meilinger Dezsőt a 10-es honvéd pótzászlóaljhoz vezényelték Kövér Gyula festőművésszel és Thurzó Nagy László költővel, újságíróval együtt, és megbízták őket a hadikiállítások rendezésével és a kísérő programok, 16 Emlékirataim 1950. november 9. 5., 8., 10. 17 Thuránszky Erzsébetnek (1890. október 13-án született Denverben, USA, Colorado állam) és testvérének, Rózsának (1888. július 12-én született Denverben) szülei halálát követően Bizony Ákos ügyvéd, országgyűlési képviselő lett a gyámja. Rokoni kapcsolatban álltak, hiszen Bizony Ákosné Hosszúfalusy Róza és a két Thuránszky lány édesanyja, Hosszúfalusy Diana testvérek voltak. Hosszúfalusy Diana hites urával, Thuránszky Istvánnal Amerikában próbált szerencsét, miután férje elkártyázta borsodi birtokait. Thuránszky István a tengerentúlon kereskedéssel próbált pénzt keresni, amivel sikerült is jelentősebb vagyonra szert tennie. Utolsó alkalommal indult üzleti útjára a tervezett hazatérésük előtt, amikor Denver felé tartva rablók kifosztották és megölték. Felesége a hír hallatán szívinfarktusban azonnal meghalt. Az Amerikában élő ismerősök a két életben maradt lányt hajóra „rakták” Bizony Ákos kérésére, aki Genovában várta őket. Feleségével gondoskodott a lányok taníttatásáról és mindkettőjüket beíratták szeptember elsején az 1900—1901-es tanévre a miskolci református felsőbb leányiskolába. Thuránszky Erzsébet 15 éves korában, IV. osztályosként, 1905. július 22-én sikeres vizsgát tett. Az 1903—1904-es iskolai évben egyikőjük neve sem szerepel a behatási könyvben, viszont a következő évben Erzsébetet már bejegyezték a IV. osztályos tanulók közé, testvérét, Rózsát ellenben nem, mivel időközben betegségben meghalt. (MNL BAZML VIII. 57. 2. kötet A Tiszáninneni Református Egyházkerület miskolezi Tóth Pál Nőnevelő Intézete Leánygimnáziuma és Lyceuma iratai, Behatási könyv 1895/6-1908/9.; MNL BAZML Vili. 57. 3. kötet A Tiszáninneni Református Egyházkerület miskolezi Tóth Pál Nőnevelő Intézete Leánygimnáziuma és Lyceuma hátai, I—V. osztály osztályzati könyve 1904—1905. iskolai év.; Horváthy Judit szíves közlése alapján.)
