Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)

Közlemények - Viga Gyula: A részben az egész: Balassa Iván regionális kutatásai Északkelet-Magyarországon

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVI (2017), 221—228.

A RÉSZBEN AZ EGÉSZ:

BALASSA IVÁN REGIONÁLIS KUTATÁSAI ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

Viga Gyula

etnográfus, Miskolc

Absztrakt: A közlemény Balassa Iván (1917—2002) néprajzkutató északkelet-magyarországi kutatásait összegzi születésének 100. évfordulója alkalmából. Balassa Iván 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója volt, amikor - már nemzetközileg ismert etnográfusként - bekapcsolódott a térség néprajzi feltárásába. A Bodrogközben, az abaúji Hegyközben és Tokaj-Hegyalján végzett kutatásai önálló monográfiákban és tanulmányokban összegződtek, de a térséghez, különösen a hegyaljai szőlő- és borkultúra vizsgálatához való kötődése élete végéig elkísérte őt. Az írás az életpálya vonatkozó eredményeit veszi számba, hangsúlyozva a sokoldalú tudós jelentős hatását az északkeleti régió néprajzi kutatására.

Kulcsszavak: Bodrogköz, abaúji Hegyköz, Tokaj-Hegyalja, Sárospatak, mondák, hegyvidéki földművelés, borkultúra, német telepes falvak

1. kép A 80 éves Balassa Iván. Fotó: Tari János, 1997. Fig. 1 The 80-year-old Iván Balassa. Photo by János Tari, 1997.

Balassa Iván 1956. március 15-én foglalta el a munkahelyét Sárospatakon, a Rákóczi Múzeumban.1 Az Eszakkelet-Magyarországhoz kapcsolódó kutatásai egyik

1 A Tiszteleta^Alapítóknak című konferencián elmondott előadás (Sárospatak, 2017. május 30.) szerkesztett változata.

meghatározójaként szólnom kellene pataki kötődéséről, az őt itt ért hatásokról, s azokról a személyekről, akik itteni tájékozódását és munkáját befolyásolhatták (Bencsik 2003, 583-586., Tóth 2003, 589-596). Mivel februárban a Magyar Néprajzi Társaságnál elmondott előadásomban megemlékeztem erről a kérdéskörről