Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)

Történettudomány - Bodnár Mónika: Üvegnegatívok. Bódvavendégiből 2 - Péchy Gáspárné Bartóky Mária élete és munkássága

Üvegnegatívok Bódvavendégiböl 2

191

tanulmány a szlovenszkói magyar nők munkaegyesületének lapjaként említi a folyóiratot, ami szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal jelenik meg (Alapy 1929, 178). A szerkesztési munkálatokkal összefüggésben Bartóky Mária egész Kárpát-medencére kiterjedő levelezést folytatott a magyar irodalmi élet képviselőivel. A megmaradt levelek alapján pl. Szász Károly (1865— 1950) budapesti politikus, irodalomtörténész, íróval,35 Reményik Sándor (1890—1941) kolozsvári költővel,36 Ravasz László (1882—1975) református püspökkel37 stb. Mindegyiküktől verset vagy egyéb írást kért az általa szerkesztett folyóirat, valamint a szerkesztésében megjelent könyv, A magyar nő könyve számára. A Nagyasszony szerkesztésének munkálataiban számosán segítették, mint pl. Sziklay László, a „keresztszórejtvény” rovat szerkesztője Kassáról; Eder Elza, a magyar háziipar rovat szerkesztője szintén Kassáról, Szkalosné Járossy Erzsébet lelkészné, a nőegyletek tevékenységéről beszámoló rovat vezetője Rozsnyóról, Máriássyné Szemere Katinka, a Csendes óra rovat vezetője, Fizély Lenke, a kertészeti rovat vezetője stb. A lapot számos, korának ismert szerzője megtisztelte írásával, mint pl. Móricz Virág, Jankovich Marcell, Mécs László, Bartóky József, Kosáryné Réz Lola, Sziklay Ferenc, Limbacher Rezsőné és mások. Velük többnyire szintén levelezés útján tarthatott kapcsolatot, bár ezeket a leveleket nem ismerjük. Ám az tudott, hogy a „Szlovenszkó Kazinczyjának” aposztrofált Sziklay Ferenccel levelezésben állt (Gayer 2015, 30-31; Szeghy-Gayer 2016, 38).

Péchyné Bartóky Mária a Nagyasszony több számában is megfogalmazta a lap küldetését: „A Nagyasszony mint szerény Hamupipőke indult útjára, nemes szívek jóvoltából. Nem csüggedt, mert a távolban fel-felragyogott a reménység csillaga, s egyszer csakugyan a magyar szívek virágoskertjéhez ért, hogy a megértés melege Hamupipőkéből Nagyasszonyt varázsolt. A Nagyasszony nevét méltóan akarja viselni. Barátnője, vigasztalója, mesemondója és tanítója akar lenni asszonytársainak, hogy bizalommal jöjjenek hozzf, hogy tanácsát óhajtsák, hogy megdobogtassa a szíveket.. ,”38 Egy későbbi számban: „Helkünk minden erejével segítsük egymást, hogy szilárd jellemű, tántoríthatatlan fajszerető embererdőt neveljünk, szálas fenyőkkel, erős tölggyel és hamvas virágokkal3’39 Ezt a küldetést olyannyira komolyan vette, hogy a csehszlovák hatóságok figyelmét is magára vonta. Erős keresztény eszmeiséget vallott és nemzeti irányt képviselt, ezért

35 OSZK Levelestár, 1—3. levél.

36 PIM V.5886/104/1-2, PIM V.4767/87.

37 Ráday Levéltár 1182. ikt. sz.

38 Nagyasszony, I. évf. 1. sz. (1926. január)

39 Nagyasszony, I. évf. 3. sz. (1926. március)

ő maga és az általa kezdeményezett teadélutánok is hatósági megfigyeléseknek voltak kitéve. Megfigyelői azt sem vették jó néven, hogy gyűjtést szervezett a cseh légionáriusok által 1919-ben meggyilkolt magyar katonák tornai emlékművének javára.40

A Nagyasszonyról mindenütt elismeréssel szólnak. A felvidéki magyar irodalom 15 évét összegző írásban például ezt olvashatjuk: „Az asszonyok lapja, a Péchyné Bartóky Mária szerkesztésében megjelenő kitűnő Nagyasszony” (Marék 1935, 174). A folyóirat 1938-ig jelent meg, azután megszűnt.

Nemcsak szerkesztőként, íróként is ismert volt. Tárcái, rövidebb írásai jelentek meg a Nagyasszonyon kívül pl. a Békéscsabai Közlöny (V.L. 1897, 1), Új Idők, Felsőmagyarország — Kassai Szemle (Ries 1896, 4—5) című lapokban, a Magyar Hányok című hetilapban41. írásaiban leginkább a nők sorsával és a nőnevelés kérdésével foglalkozott. Az e témában vallott nézetei külön elemzés tárgyát képezhetnék. Röviden talán csak annyit jegyzek meg, hogy elsődlegesnek tartja a feleség, anya, háziasszony szerepet, ám emellett szorgalmazza a lányok iskoláztatását, azt, hogy a lányokat is neveljék a szülők kenyérkereseti szakmára. Erre minden bizonnyal saját élettapasztalata is vezette. A Nagyasszonyban külön pályázatot indított e téma megvitatására, olyan szakmák bemutatására, melyek alkalmasak a lányok, asszonyok számára.

Nemcsak folyóiratot szerkesztett, hanem könyvet is, mely A magyar nő könyve címen jelent meg Losoncon 1926-ban. „Ez a könyv a magyar nemzeti érzést akarja az elszakított felvidéken erősíteni, elsősorban a magyar család lelke, az asszonyok körében. [...] Hacsak egy része is megvalósul annak a sok szép dolognak, ami e cikkekben mint terv, óhajtás és kötelesség fel van sorolva, akkor a szlovenszkói magyar nők megtették tartozó kötelességüket hazájuk iránt és ez a könyv több lesz, mint írott malasztr — olvashatjuk a könyvről egy korabeli könyvismertetésben (Z.A. 1927).

Önálló köteteiről is tudunk: Felhők című novellagyűjteménye Békéscsabán, a Corvina könyvkereskedés által (Ries 1896, 4-5) 1896-ban ([MaK-CD] 2001) vagy 1897-ben (Glück 1898, 7), az Élethajók utasai című novellagyűjteménye Pozsonyban, 1929-ben látott napvilágot (Nyíresi Tichy 1944,175). A magyar nő könyve ma a világhálón már több helyen is elérhető (PÉCHYNÉ

40 Bartók László (Torna) és Surovec Róbert (Torna) is rendelkezésemre bocsátott egy fénymásolt levéltári dokumentumot (forrása egyelőre nem ismert) ezzel a tartalommal.

41 Magyar Lányok: https://www.antikvarium.hu/konyv/benedekmarcell-harsanyi-zsolt-magyar-lanyok-1940-oktober-1941-szeptember-otthonunk-1940-1941-vegyes-szamok-13-db-388631 (Letöltés: 2017.11.20.)