Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
182 Szalipszki Péter 6. táblázat A komlósi gyerekek által is látogatott nyíri református iskola tanítói a 19. században. Szerkesztette: Hajtós János, 2017. Table 6. Teachers of the Reformed school frequented by children from Komlós, from the 19"’ century. Edited by János Hajtós, 2017. Tanítók nevei Működési idejük Váczi Efraim 1793-1803 László János 1804-1813 Kónya Mihály 1813-1816 Hideg Pál 1816-1831 Mándoki János 1832-1839 Keresztúri Mihály 1839-1844 Szúnyog Mihály 1844-1845 Kemény Zsigmond 1844-1848 Botka Károly 1848-1854 Sárkány Albert 1854-1875 Kerekes János 1875-1888 Martha János 1888-1897 Tóth Lajos 1897-Kapery Ferenc hitre tért: 1805-ben például a füzéri anyaegyházhoz tartozó 517 fő bérmálkozott. Ebből az időszakból azonban még nem rendelkezünk pontos adatokkal a községek, így Komlós felekezeti megoszlására vonatkozólag sem. Nagy nap volt a komlósi katolikusok életében 1810. augusztus 2-a. A protokollum e napi bejegyzésében ezt olvassuk: „Reggel 9 órakor Sgabó András kassai püspök Fügérre érkezett, megbérmált 143 személyt, megáldotta és megszentelte a komlósi katolikusok harangját a Boldogságos Sgüg Mária tiszteletére, amely 49 fontot nyom. Vele volt Bergevicgi báró, a hejcei plébános, valamint a megyei alispán. Л harang felirata: KOMLOSS FUSA SUM PER CHRISTIANUM FEBRECHT CASSOVIAE 1809. (Öntött engem Eebrecht Keresztéi) Kassán 1809-ben.)” Hasonlóan jelentős volt 1822. szeptember 29-e is. Ezen a napon, „vasárnap nagy tömegben felállítottunk a komlósi temetőben egy kőkeresztet, az ottani hívek költségén, amelyet Molnár Jakab füzéri lelkész áldott megf 39 * 1 A katolikus egyház gyarapodását 1854-ben megakasztotta a rettentő füzéri tűzvész, melyről a parókia protokollumában a következőket olvashatjuk: „1854 április 7-én Madák János gondatlansága által Füzér helységében tűz támadván, mely alkalommal sok hágón csűrön, 5 leiken és sgámos marhán kívül megégett a Füzéri templom teteje, Tornya, elolvadtak mind a 3 harangok, megégett a parochiális Csűr, 39 A füzéri római katolikus anyaegyház protokolluma. Iskola és Harangozó Hág Egén évben agonban Isten kegyelméből MSgos Gróf Károlyi Ede s, lelkes neje GrófKornis Klára ő Nagyságok hogpájárulásokkal felépült a leégett Templom, Torony és Más épületek is.” A füzéri templom gyarapodásáról, hol hitüket a komlósi katolikusok is gyakorolhatták, a már idézett emlékkönyvből a következőket tudhatjuk meg: „A hívek adakozásából s a templom pénztárából fedegett költségen állították elő a jelenlegi nagy oltárt 1875-ben védsgentjének Sgt. István, magyar királynak tiszteletére; 1877-ben pedig ag új orgonát. Végül 1895-ben a hívek, a kegyuraság adománya s templom péngtárának igénybevételével a fügén templom, mely eddig csak mesgelve volt, kifestetett, új tetőt s beton alapot nyert és egyúttal a kórusát is kiépítették.” (Nemo 1904, 90) Az 1895. évi munkálatok legfőbb finanszírozója már Gróf Károlyi László volt, aki atyja halála után, 1879-ben megörökölte a komlósi határ kb. harmadrészét is magában foglaló füzérradványi uradalmat és a füzéri római katolikus templom kegyuraságát. Komlós lakosságának felekezeti megoszlásáról a század közepétől rendelkezünk pontos adatokkal:40 Fényes Elek hivatkozott művében nem említ görög katolikusokat (Fényes 1851, 244), de valószínűnek tartjuk, hogy már a század közepén is voltak a faluban, akik ehhez a felekezethez tartoztak, mert az a népmozgalom, amely minden bizonnyal ruszin felmenőiket Komlósra hozta, jóval korábban lejátszódott. Amint a táblázatból kitűnik, a reformáció lutheri irányzatát követő evangélikusok csak véletlenszerűen és időszakosan fordultak elő a faluban. Nem úgy a zsidók, akik a század utolsó harmadától folyamatosan jelen lévő kis csoportját alkották Komlós társadalmának. A kicsiny komlósi zsidó közösség nevezetes szülöttje volt Gábor Ignác (1868—1945) irodalomtudós, műfordító (Kenyeres 1967, 560; Spóner 2015, 88). Nem tudjuk okát, hogy a század harmadik negyedében miért csökkent a reformátusok aránya 42,1%-ról 26,8%-ra. A század utolsó negyedében —láthatjuk a táblázatból — számuk alig változott, arányuk mégis valamelyest növekedett, aminek oka a falu összlakosszámának csökkenése. 40 A táblázat adatai a következő kiadványokból származnak: 1. Fényes 1851, 244. 2. Schematismus Cleri Diogesis Chassoviensis ad annum Jesu Christi 1878. Kassa, 1878. 33-34. 3. Lásd 37. lábjegyzetet. 4. Schematismus venerabilis clerigraeci Ritus Catholicorum Diocmis Eperjesensispro Anno Domini 1893. Eperjes, 1893. 5. Schematismus Cleri Diogesis Cassoviensis ad Annum Jesu Christi 1899. Kassa, 1899. 68. 6. A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve 1904. Kassa, 1904. 92.
