Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
178 Szalipszki Péter függhet össze, azt felidézve, hogy a terület művelés alá vonása előtt miként nézett ki (Szinyei 1893,141—142). Az 1854-ben készült térképen a falu ENY-i végétől a Legelőig tartó terület Csapás néven van megjelölve, a másik térképen pedig név nélkül, 440. helyrajzi szám alatt szerepel. Bárki is lett a tagosítás után a terület tulajdonosa, sok hasznát nem vehette, mert a határrendezést követően sem lehetett más szerepe, mint az, hogy a falu kijáró állatainak (csordájának, kondájának) a legelőre jutását lehetővé tegye. Vidékünkön egyébként a félmúltig a csapás szónak általánosságban véve egyik jelentése az volt, hogy „a legelőre vehető széles út”. (B. Lőrinczy 1979, 751) NÉPESSÉG, TÁRSADALOM Az előző fejezet gyakran használt terminusa a tagosítás volt, a most következőnek pedig a tagolódás lesz a kulcsszava. Míg előbbi a földre, utóbbi a társadalomban élő emberre, esetünkben (Füzér)Komlós lakosságára vonatkozik. A község ismertetett határában gazdálkodó népesség számáról, a falu lakosságának összetételéről, a különféle szempontok szerint meghatározott csoportjairól a központilag készített helynévtárakból és statisztikai kiadványokból nyerhetünk képet.21 Az 1863-ban Abaúj vármegye füzéri járásához tartozó község lakosainak száma 31822, jelentéktelennek tekinthető a csökkenés 1869-re, amikor 313 főt számlálnak össze Komlóson (Hőgye et al. 1983,133). Az 1881-ben végzett népszámlálás idején 319 fő volt „ajelenlevőpolg. népesség száma”}3 A lakosok 62 házban éltek. A népszámlálás adatai tartalmazzák a nemzetiségi és a felekezeti összetétel adatait is. Komlós lakói közül 299-et tartanak magyarnak, 4 német, 5 pedig tót anyanyelvű. Az anyanyelv szerinti megkülönböztetés ma már igen érdekesen hangzó rovata: 21 Éppen a vizsgált időszakban bontakozik ki a modern értelemben vett demográfia és statisztika tudománya, a több szempontú, részletesebb adatfelvételek immár lehetővé teszik akár egy-egy kistelepülés társadalmának alaposabb megismerését. 22 Magyarország Helynévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti kimutatásával, mint az 1863. év elején fennállott. Legújabb hivatalos adatok nyomán összeállították és kiadták B. R. [és] A. P. Orts-Lexicon des Königreichs Ungarn. Mit Bedachtnahme auf die verschiedenen Zweige der Verwaltung wie solche am Anfang d. Jahres 1863 bestand. Auf Grundlage d. neueseten amtl. Daten zusgest. u. hrsg. v. B. R. [u.] A. P. 1863. p. 460. 23 A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. II. köt. Szerkesztette és kiadta: az Országos Magyar kir. Statisztikai Hivatal. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Budapest. 1882. Abaúj-Torna megye. p. 3. „beszélni nem tudó”. Nyilvánvaló, hogy nem némákra vonatkozik ez a terminus, hanem a beszélni még valóban nem tudó, igen fiatal gyerekekre, csecsemőkre. Tehát a szülők anyanyelvét nem terjesztették ki automatikusan a beszéd képességét még el nem sajátított kicsikre.24 Ilyen fiatalkorú gyermek Komlóson 11 volt 1881-ben. Az összeírt lakosok közül 66-ot jelölnek meg „olvasni, írni tudása sierint”, ennyien lehettek tehát, akik ismerték az olvasás és a betűvetés fortélyát. A legnagyobb létszámú felekezet a római katolikus: 157-en tartoznak ehhez. A görög katolikusok száma 54, a reformátusoké 94, tehát a két katolikus felekezethez a falu lakosságának mintegy 2/3-a tartozik, hiszen a 13 izraelita és az egyetlen evangélikus vallású komlósi lakos csak elenyésző kisebbségét jelenti a községnek. (A falu felekezeteiről a következő fejezetben szólunk részletesebben, azok arányváltozásait pedig egy táblázatban ismertetjük.) A község gazdasági potenciálját illetőleg is rendelkezünk adatokkal az 1880-as évek végéről. Az Abaúj vármegyéhez benyújtott, 1888. november 15-én keltezett számadás25 a következő bevételi forrásokat jelöli meg: a. földadó 459 ft 50 kr. b. házbéradó 16 ft 12 kr. c. házosztály adó 56 ft 40 kr. d. személyes adó e. (és) jövedelemadó (együtt) 404 ft 74 kr. Ezek szerint a kisközség összes bevétele 936 ft 76 kr-t tesz ki. A kiadások jegyzékéből kiderül, hogy a falu kicsinysége miatt több más községgel együtt körjegyzőséghez tartozik, arányához és erejéhez mérten 46 ft 9 kr-ral járul a körjegyző fizetéséhez. A falu választott bírája, Sviatkó András mindössze 25 ft fizetésre számíthat, a törvénybíró és a két hites fizetése pedig 10 ft. A kisbíró 16 ft-ot kap tevékenységéért. A számok jól jelzik a jegyzői ténykedésnek a korban jellemző igencsak előnyös megítélését, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy még 11 ft 80 kr-t is jóváhagynak jegyzői lakbér címen. A körorvos fizetéséhez Komlós községe 30 ft 89 kr-ral járul hozzá. A fenti tételekhez képest jelentéktelen a községi hivatal működésére, az irodaszerekre szánt kiadás. A váratlan, előre nem látható költségekre 20 ft-ot irányoznak elő. Az 1890-es évek történetének országszerte nagy jelentőségű eleme a millenniumi készülődés, és a honfoglalás ezredéves évfordulójának megünneplése 1896- ban. Abaúj-Torna vármegye ünnepélyes hangvételű leiratában, melyet minden községnek, így Komlósnak is megküldött, azt javasolja, hogy megyeszerte május 24 Köszönöm Pap József lektori észrevételét. 25 áAK. R: А-T Z 1882-1922. i. c. 553. Komlós. M. 291.
