Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
176 Szalipszki Péter 4. táblázat A komlósi határ egyes dűlőinek parcellafelosztása a tagosítás előtt és azt követően. Szerkesztette: Hajtós János, 2017. Table 4. Distribution of parcels in the border of Komlós, before and after land reparceling. Edited by János Hajtós, 2017. Sorsz. Dűlő neve Parcellák száma tagosítás előtt Parcellák száma tagosítás után 1Kertallya 33 30 2Baksa 34 29 3Térek 45 28 4Keskeny hosszúk 25 9 5Útközi 27 11 6Határka 20 12 7Alsó rét 30 28 8Kenderföld 56 28 9Bóczér 25 10 10Bánya hegy 1 1 11Bánya tető 8 1 12Bánya vége 30 11 13Bolond völgy oldal 28 7 14Bolond völgy tető 31 17 15Czigánysor 28 28 16Szonta 26 11 17Tót rét 27 28 18Tót rét vége 10 19Száraz patak 42 28 20Hosszúk 27 28 21Keskeny hosszúk 17 17 22Homlok 4 4 23Kutkák 13 5 24Kajatai útnál 23 11 25Meleg víz 27 + 1 1 + 1 26Temető kert allya 20 + 11 2 + 2 27Apró rész 27 1 28Alsókörtvélyes 24 1 29Felsókörtvélyes 31 1 30Rózsás 6 1 31Felső rét 24 30 32Török rét 4 30 Összesen 785 452 elkerülhetetlenné tette. A határrendezés szükségességét az 1854-ben készült térkép — apróparcellákra szabdalt dűlőivel — rendkívül szemléletesen érzékelteti. Ámbár a 4. képként szerepeltetett térkép főcíme még csak Komlós határának „rendbeszedési” terveként nevezi meg az ábrázolatot, a bal alsó sarokban látható, 1862. augusztus 21-ével datált, 4 pecséttel és 4 aláírással hitelesített megjegyzés azt tanúsítja, hogy a térképen látható tervezet megvalósítása az említett időpontig maradéktalanul bekövetkezett. A jelek szerint az elkülönítési, tagosítási egyezséget Komlóson sikerült pereskedés nélkül megvalósítani, holott más hegyközi községek esetében előfordult, hogy az 1870-es évekig elhúzódtak a tagosítást végítélettel lezáró eljárások: Filkeháza — 1874; Nagybózsva -1872; Vitány — 1872; Villy- 1878. (Petercsák 1979, 264) Ha csak rávetjük a szemünket a két térképre, akkor is érzékelhetjük azt, hogy határrendezés rendkívül jelentős strukturális változást eredményezett, annak minden következményével. Nem tűnik azonban haszon nélkülinek, ha térképek látványán túl az azokon fellelhető adatokat is górcső alá vesszük. A táblázat adatait vizsgáljuk meg alulról felfelé haladva! Az utolsó sor összesítése szerint a tagosítást megelőzőleg Komlós határának dűlőiben 785 parcellát találunk, azt követően már csak 452-t, tehát 333 parcellával kevesebbet, mint a határrendezés előtt. Ha csak ennyit is veszünk figyelembe, megállapíthatjuk, hogy a határrendezés — amint országszerte — Komlóson is alapvető változást eredményezett az agrárgazdaságban. Fölötte, a 32. és 31. sorban azt látjuk, hogy a két kaszálórét esetében nemhogy összevonás, hanem épp ellenkezőleg, továbbosztás történt! Az általános trenddel ellenkező jelenség okát abban látjuk, hogy a különböző dűlőkben (pl. Meleg víz, Alsókörtvélyes, Felsókörtvélyes stb.) csak apró parcellákat bíró, és azoktól megfosztott szegény parasztokat a kaszálórétek feldarabolásával és kiosztásával kárpótolhatták valamelyest. A legdrasztikusabb összevonások azokban a dűlőkben történtek, ahol a különböző számú kis parcellák egyetlen birtokos tulajdonába kerültek. Ilyen eseteket figyelhetünk meg a táblázat 27., 28., 29. és 30. sorában. Alig különbözik ettől a 27. sorban a Meleg víz dűlő, ott az egyesített kis parcellák új tulajdonosán kívül csak a 283. helyrajzi számú parcella birtokosa tarthatta meg a földjét. A 22. és 23. sorban szereplő Homlok és Kutkák nevű kicsiny dűlők is érdekes megnyilvánulását mutatják a határrendezésnek, amennyiben nemcsak a parcellák összevonását, megnagyobbítását, hanem 90°-os áttájolását is illusztrálják. Az 1862. évi térképen ugyan még ábrázolják a két dűlő határát, de miután ez
