Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 151 a korábbi, a 19. századi bővítés előtti templomhoz tartozó falak, járó- és padlószintek. Az ásatáshoz és falkutatáshoz kapcsolódó festő-restaurátori kutatás pedig az eddiginél nagyobb felületeken tárhatná fel a templom különböző korszakaiból származó festésrétegeket. Különösen igaz ez a mai hajó nyugati felére. Egy ilyen kutatás megmutatná számunkra a kora újkorban a reformátusok által használt, a 17. század végi harcok idején lerombolt (romossá vált), majd a Melczerek által újjáépített templom képét is. A templom középkori és kora újkori használatának, rombolásának és újjáépítésének a nyomai mind-mind megőrződhettek a falakban és a jelenlegi padlószint alatti rétegekben! És, hogy egy-két további igen fontos szempontot is említsünk: egyelőre nem ismert még a 19. századi bővítés pontos mértéke, kiterjedése sem, bár úgy véljük, hogy a korai és a bővített szakasz határvonala talán valahol a hajó középső szakaszának keleti vége táján lehet, de ezt csak falkutatással lehetne biztosan megválaszolni. Egyelőre nincs pontos válasz a hajó homlokzatain látható támpillérek meglehetősen szabálytalannak tűnő kiosztásának okára, eredetére sem. Úgy véljük, hogy a kékedi római katolikus templom rendkívül érdekes és változatos építéstörténettel rendelkezik, amire az írott források is utalnak, de a teljes képhez és a falakban, rétegekben megmaradt emlékekhez a levéltári kutatás folytatásán túl további, helyszíni kutatások is szükségesek. Egy ilyen kutatás olyan emlékeket (pl. elfalazott ajtókat, ablakokat, korábbi festett rétegeket, elbontott épületrészek falait, stb.) is felszínre hozhat, amelyek látványos elemei lehetnek a felújított templomnak. Az építéstörténettel kapcsolatos ismeretek bővülése az egyházközség hívei számára is bizonyára sokat jelenthetnek, de a településre látogatók számára is érdeklődésre tarthatnak számot. A templom felújításra szorul, ez kétségtelen. Bár a falak állapota — amennyire bölcsészként és nem statikusként meg tudjuk állapítani — elég jónak tűnik, de szemmel látható problémát okoz a falak és a padlózat állandó vizesedése. Sőt, voltaképpen ez jelenti a templom egyetlen, ámde annál súlyosabb problémáját. Ehhez kétségtelenül javítani kell a falak állapotán, de ez mit sem fog érni, ha a templom körül a vízelevezetés nem lesz megoldva. Tereprendezés, a vízelvezetés megoldása annál is inkább szükséges lesz, mivel a helyszíni bejárás alkalmával is látható, tapasztalható volt, hogy a külső terepszint sok helyütt magasabban van, mint a belső járószint. És valószínűleg nem használ a templom állapotának a belső térben lévő simított, cementes anyagú beton padlózat sem, illetve a falakat borító, azok szellőzését talán akadályozó, de egy templomba amúgy is kevéssé illő műanyag lambéria sem. A dolgok rendbetételét kétségkívül a külső oldalon és a külső terepszinteken javasolt kezdeni, és csak a külső homlokzatok és a terep rendbetétele után fordulni a belső felújítás kérdése felé (persze lehet egyszerre is elvégezni a kettőt, viszont az nem javasolt, hogy a belső legyen felújítva, de a külső felújítás és tereprendezés utólag legyen megoldva, vagy elmaradjon). A tervezett felújítási munkára remélhetőleg mihamarabb sor kerül, így falusi templomépítészetünk ezen középkori eredetű emléke teljes egészében visszanyeri régi fényét. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor nagyon-nagyon fontos tényező lesz, hogy ennek az igen összetett és érdekes építéstörténettel rendelkező templomnak a felújítása közben meg lehessen találni az egyensúlyt a műemléki, régészeti, egyházi és közösségi használati, fenntarthatósági és pénzügyi szempontok között is. A felújítás egyik legfontosabb eszköze ezért véleményünk szerint az érintett felek közötti kölcsönösségen alapuló és rendszeres párbeszéd, egyeztetés és a kompromiszszumok keresése és megtalálása kell, hogy legyen. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is köszönjük az egykori Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára, Irattára, Fotótára és Könyvtára, továbbá az egri Főegyházmegyei Levéltár, a Kassai Érseki Levéltár (Arcidiecé^ny Archív, Kosice), valamint az Országos Levéltár munkatársainak az adatgyűjtésünk során nyújtott segítségét. Köszönjük Isóczki Lajos és Szarka Zsolt tervezőknek a tervezett kivitelezéssel és a templom korábbi felmérésével kapcsolatos tervezői rajzoknak és szöveges anyagoknak kutatási munkánkhoz való átadását és felhasználásának lehetőségét. Ugyancsak köszönjük M. Bán Beatrix festő-restaurátor művésznek, M. Nagy Éva festő-restaurátor művésznek, valamint rajtuk keresztül közvetve Balázs Gyulának (az ÁMRK egykori munkatársainak) 2004-es kutatási dokumentációjuk felhasználásának lehetőségét. Egyúttal e helyütt szeretnénk megköszönni Simon Zoltán régész kollégának, jelen cikk lektorának a tanulmány ellenőrzésében végzett munkáját, a dolgozathoz fűzött észrevételeit, megjegyzéseit, valamint a Kékedre vonatkozó adatgyűjtése felhasználásának lehetőségét. Végül köszönjük Szabó László János gönci plébános úr, valamint Duleczki Endre úr (Kéked) segítségét. RÖVIDÍTÉSEK ÁMRK — Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurátori Központ, Budapest
