Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVI (2017), 113—128. A KAPYAK ŐSI KÚRIÁJA - A TÁLLYAI MAILLOT-KASTÉLY Olajos Csaba oki. építészmérnök, nyugalmazott területi főépítész Absztrakt: Egy felmérési rajz indította el a kutatómunkát. Tállya község neve а Кару névvel 1413-ban kapcsolódik össze először. Кару Ferenc Kálmánczay Imre lányát elvéve juthatott az ingatlan tulajdonába. Az emeletes kúria építése az 1727-41 közötti időre tehető. A Rákóczi-birtokok elkobzása után a regéd uradalmat a Trautson család kapta meg, majd utolsó férfi tagjának halála után az vissza szállt a kincstárra, amely felmérette az uradalom épületeit. Кару József felajánlásának köszönhetően a kúriát 1783—1807 között a kincstár kezelte, majd 1808-ban a volt Rákóczi-birtokokkal együtt herceg Bretzenheim Károly Ágostonnak adományozta. 1839-ben kezdődhettek el az épület felújítási, bővítési munkái. A kastéllyá alakítást 1839-1842 között Raiz János kőművesmester és Gálfy János ácsmester végezte. A Bretzenheim család utolsó férfi tagjának 1855-ben bekövetkezett halála után így a kastély báró Beust Ödön által Bretzenheim herceg dédunokájáé, báró Beust Margité, majd házasság révén báró Maillot de la Treille Györgyé lett. Kulcsszavak: Кару András, kúria, kastély, Trautson, Bretzenheim, Beust BEVEZETŐ Több mint egy évtizede az Országos Levéltárban Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemlékek után kutatva fedeztem fel egy szép épületfelmérést, amelynek címe „A Kapyak ősi kúriája a Kamara Regéci Uradalmához tartozó Tállya mezővárosában”.1 A rajz egy manzárdtetős, emeletes, és annak két oldalán egy-egy földszintes épületet, valamint egy pincét ábrázolt. Mindkét földszintes épületben volt egy kis lakás és egy gazdasági helyiség. Az alsó épületben az egy szoba-pitvaros lakás mellett istálló, míg a felsőben 2 szoba-pitvaros lakás és feltételezhetően borház volt, ahonnan a pince is nyílt. Az emeletes épület, illetve a település neve alapján nagy izgalommal kezdtem el kutatni a kastély után. Reményeimet erősítette az a tény is, hogy a rajz az épületegyüttes mellett egy kis utcát is mutatott. Kutatásaimat hosszú ideig nem kísérte szerencse. Sem a település jelenlegi alaptérképeinek tanulmányozása során ilyen telekberendezkedést, illetve ilyen utcát nem sikerült találni, utóbbit az 1913-as kataszteri térkép sem tartalmazott. Ezután a figyelmemet az 1867-es kataszteri térkép keresésére fordítottam, amit a községi önkormányzatnál már nem lehetett megtalálni, a sátoraljaújhelyi levéltárban pedig hosszú ideig nem volt kutatható állapotban. Áttörést a község 1867-es kataszteritérkép-restaurálása, így kutathatóvá válása jelentett. Ebből derült ki, hogy valamikor 1867 és 1913 között a Rákóczi-kúria melletti sikátort az épület keleti oldaláról a nyugatira telepítették. Ezután gyors eredményként az Országos Levéltárban megtaláltam a Römisch-féle Tállya-térképet, ami igazolta előzetes véleményemet: a kérdéses épület a jelenlegi Maillot-kastély helyén volt, illetve részben a meglévő épülettel azonosíthattam. Nagy fejtörést okozott а Кару család és a kastély kapcsolata, mivel a kastélyra vonatkozó régebbi dokumentumok Rákóczi-kastélyként említették: „A hajdani Rákóczjféle kastélyok még most is fennállanak. Mindkettő báró Maillot György tulajdona s köyülök a^ egyik gazdasági cgélokra szolgál, a másik pedig, sgép park közepén, átalakítva, a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye.” (Borovszky 1905, 118) Egy szó utalás sem volt а Кару családra. Más szerzők is ugyanezt fogalmazzák meg: „Táljának két Rákóczi kastélya van. Mind a kettő jelenleg a báró Maillot családé. Az egyikben maga a báró család lakik, a másikban pedig az uradalom gazdatisztjei és irodahelyiségei találnak otthont. A lakosztályul szolgáló kastély berendezése nagy értékű régiségekben és művészi tárgyakban gazdag. XVII-ik és XXlll-ik századbeli bútorok, antik szekrények híres ékességei a kastélynak. Gazdag metszetgyűjteménye van a családnak, amelyben a legnevesebb angol, francia és olasz mesterek művészi alkotásaifellelhetők.” (Dr. Barna 1931, 98) 1 MNL OL — TI. Delineutivnes Aedilium 964. fasc. 4. no. 604.
