Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
208 Bodnár Mónika először 1768-ban keresztszülőként találkozunk,114 de utána még évtizedeken keresztül feltűnik, hol szülőként, hol keresztszülőként. Felesége Diczházi Erzsébet, aki 1821-ben, 75 éves korában hunyt el.115 Égerszögön születő gyermekeik: István, Mihály, Judit és András.116 Az 1790-ben házaséletre lépő János117 még Égerszögre kerülésüket megelőzően születhetett. Nyilvánvalóan valamiféle rokonuk, talán a molnár testvére lehet az a Ferentzi Mária, férjes nevén Boros Jánosné, aki 1809-ben, 62 esztendős korában hunyt el.118 Ferentzi István 1768—1812 között, 44 esztendeig volt az eklézsia molnárja, s 80 esztendős korában hunyt el 1812-ben.119 A molnár Égerszögön születő fiai közül István és András a faluban telepednek le. Az ifjabb István apja mellett molnárkodik. 1797-ben megnősül, a borzovai származású Farkas Zsuzsannát veszi feleségül.120 Két gyermekük születik, Zsuzsanna és Mihály.121 Mindkét gyermek megéli a felnőttkort, de Zsuzsanna 25 esztendős korában, vízibetegségben elhunyt.122 Valamivel 40 éves kora után, tehát viszonylag fiatalon az apa is meghalt.123 Mihály 1826-ban Szuhogyról nősül, Kanász Zsuzsannát veszi feleségül.124 Zsuzsanna lányuk 2 napos korában meghal.125 Ferentzi András a felsőnyáradi nemes Kun Kókay családból nősül, Máriát veszi feleségül.126 Kilenc hónap múlva meg is születik első gyermekük, aki a négy hónappal korábban elhunyt testvérbáty emlékére az István nevet kapja.127 Egyéb társadalmi státuszra utaló bejegyzések is vannak az anyakönyvben. 1788-ban Fábri András a helység nótáriusa., vagyis jegyzője.128 Kováts István az eklés(sia kurátora volt, s 1775-ben hunyt el.129 1788-ban Posgai István,130 1792-től Tóth Péter a kurátor,131 akinek a felesége Kováts Zsuzsanna.132 Egy másik Kovács Ist114 ÉREa, ker-i ak. 1768. ápr. 5. 115 ÉREa, ker-i ak. 1795. márc. 20/21; tem-i ak. 1821. márc. 15/17. 116 ÉREa, ker-i ak. 1769. jan. 26; 1774. jún. 2; 1779. júl. 14; 1783. nov. 29. 117 ÉREa, ház-i ak. 1790. 1. bejegyzés. 118 ÉREa, tem-i ak. 1809. máj. 27/29. 119 ÉREa, tem-i ak. 1812. szept. 5/7. 120 ÉREa, ház-i ak. 1797. febr. 1. 121 ÉREa, ker-i ak. 1799. jún. 23; 1802. máj. 21. 122 ÉREa, tem-i ak. 1824. aug. 11/15. 123 ÉREa, tem-i ak. 1809. júl. 19/21. 124 ÉREa, ház-i ak. 1826. febr. 1. 125 ÉREa, tem-i ak. 1828. dec. 7/9. 126 ÉREa, ház-i ak. 1809. febr. 1. 127 ÉREa, ker-i ak. 1809. nov. 29/dec. 1. 128 ÉREa, ház-i ak. 1788. II. bejegyzés 129 ÉREa, tem-i ak. 1775. szept. 24. 130 ÉREa, ház-i ak. 1788. II. bejegyzés 131 ÉREa, ker-i ak. 1792. okt. 13, 1794. nov. 5/12. 132 ÉREa, ker-i ak. 1795. márc. 6. ván, aki 1779-ben hunyt el, kerülőnolt.133 Az ő özvegye szült 1786-ban egy kapott gyermeket.134 1789-ben az egyházfit Kováts Mihálynak hívják.135 Az is előfordul, hogy valaki katonáskodik a faluból, Kováts Andrást 1821-ben volt strázsamesterként említik.136 Ritkán fordul elő, hogy egy asszony töltsön be valamilyen társadalmi szerepet, de a bábaság ez alól kivétel. Égerszögön a helység bábája, aki a világra segíti a születő gyermekeket, a 18—19. század fordulóján Kováts Istvánná, akit 60 esztendős korában, 1811-ben temetnek el.137 A fennmaradt dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy a 18. század végén az állattartásnak nagy jelentősége van a falu lakóinak életében, hiszen külön fogadnak disznópásztort, vagyis kondást a sertésekhez; marhapásztort, vagyis csordást a naponta kihajtásra kerülő tehenekhez; borjúpásztort a növendék szarvasmarhákhoz, igaz, ez utóbbival először 1789-ben találkozunk. Ezen túlmenően van gulyájuk is, vagyis tavasztól őszig kint, a szabad ég alatt tartózkodó és legelésző szarvasmarhák csoportja, melyre a helység gulyása felügyel. A lótartás is kiterjedt, azért van szükség csikósra. Az anyakönyvben a hosszabb-rövidebb ideig Égerszögön élő pásztoremberek nevei is fennmaradtak. Később más nevű kondásokkal, csordásokkal, gulyásokkal találkozunk. Mato András neve először 1764-ben tűnik fel, amikor meghal a felesége, Kováts Anna. Ám újranősült, mert három évvel később ismét feltűnik a neve, mellette a foglalkozásával: kondás.138 1768-ban már Pásztor János a kondás, akinek Égerszögön születik Mária nevű leánya.139 A Jobbágy családnévvel először 1765-ben találkozunk az anyakönyvi bejegyzésekben, de egy 1778-as bejegyzésből megtudjuk, hogy akkortájt Jobbágy István a helység kondása, ám nem egyedül végzi feladatát, ugyanekkor egy másik kondása is van a falunak, de a neve nem ismert.140 1786-ban Kapás kondás neve tűnik fel, akinek gyermeke születik az özvegy kerülőnétől. Kapcsolatukat valószínűleg nem legalizálták, mert Kapás kondás nevével legközelebb 133 ÉREa, tem-i ak. 1779. nov. 1. 134 ÉREa, ker-i ak. 1786. aug. 3. 135 ÉREa, ker-i ak. 1789. aug. 18. 136 ÉREa, ház-i ak. 1821. máj. 13, az egyik esküvői tanúról van szó. 137 ÉREa, tem-i ak. 1811. ápr. 26/28. 138 ÉREa, tem-i ak. 1764. nov. 26, ker-i ak. 1767. márc. 12. 139 ÉREa, ker-i ak. 1768. dec. 21. 140 ÉREa, ker-i ak. 1778. febr. 8-án keresztelték Jobbágy Istvánnak, a helység kondásának István nevű fiát, de május 3-án a helység kondásh. János nevű fiának keresztelésére került sor.
