Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - B. Hellerbrandt Magdolna: A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon
A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon 77 között található egy szarvasmarha bal oldali(?) radius darab, dorsalis felülete csiszolt, Vörös István megfigyelése szerint. TŰZIKUTYÁK A tűzikutyák, agyagnehezékek gyakori telepleletek. Általános típus a hengeres testű, felső egyharmadában átfúrt tűzikutya. Ilyenek voltak az 53. objektumban (62. kép 7—8), magasságuk 16,8—18,3 cm. A 62. kép 8 tűzikutya teteje lapos kör, mint a 62. kép 5 darabé, mely körte alakú, és az SNR 020-ban találták. Ma.: 16 cm. Simított felületűek a 62. kép 5—6, 8 darabok. Az SNR 042 házban (21. kép 1—2; 22. kép), a ház ÉK-i sarkában SNR 059 jelzéssel 6 darab agyagnehezék és egy kőtöredék hevert egy helyen, tőlük délre pedig a 7. nehezék. Nem egyformák. A 4. hasáb alakú, teteje domború, lefelé szélesedik, h.: 19,5 cm. Az egyik szélesebb trapéz alakú, a többi keskenyebb. Hosszuk 17—20,5 cm között váltakozik. Az 1. anyaga pelyvás, a 3. porózus felületű. A 3. teteje kúpos, a 4.-é domború, a többié egyenes. Az ásató szövőszék nehezékeinek tartotta ezt a 7 hálósúlyt. Tűzikutya került elő még a 13. és 20. obj., házakban. Ezek alapja téglalap, testük hengeres. Töredékeket találtunk a 46-48., 51., 53., 55-56., 58. és 77. objektumokban. Hasábos alakú, nagyméretű tűzikutya volt a 44. objektumban (62. kép 9—10), melynek felső része maradt meg (a fotós a tetejére állította). A darab oldalfalai lefelé szélesednek, v.: 9,2 cm. Nagyméretű, csonkakúp alakú, felső harmadukban átfúrt agyagkúpok kerültek elő Kemenczei T. 1969-es ásatásán.49 PATICSOK, TAPASZTÁSOK A házak sövényfalát kívül-belül agyaggal tapasztották ki, ez a patics, mely a napon megszáradt, megkeményedett. A 29., 50. és 61. objektumban feltárt paticsok vörösre égettek és kormosak (65. kép 3—5). Nagy hő érhette a 65. kép 3 darabot, mely repedt, és deformálódott. Díszített a 46. objektumból előkerült csúcsos patics (65. kép 1), melynek felületébe feltehetően ujjal ovális alakot mélyítettek. Világosbarna, égett, kormos töredék, h.: 5,6 cm. A 40. obj. lelete (65. kép 2) 2,5 cm vastag, anyaga paticsszerű, valószínű, hogy hordozható tűzhely része. Készítésére utal, hogy az agyagmasszát elsimították, ezt visszahajtották az alsó felületre, majd alul és felül 49 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 71.5.407. elsimították az ívesen hajló résszel együtt. H.: 8,3 cm. Hordozható agyagtűzhely töredékei kerültek elő a 16. obj., házból.50 Felületük simított, némelyik darab széle ívben szintén simított. Az 5 darab töredék hossza: 6,5—11,3 cm. A 21. obj. töredékét51 szintén hasonló rendeltetésűnek gondolhatjuk. Oromdís^ lehetett a 48. objektumban kibontott agyagtapasztás darab (63—64. képé). Háromszög alakú, felületén valószínűleg ujjal húzott négy árkolás fut, melyek „V” alakban, csúcsban találkoznak. A tárgynak láthatóan egy agyaghurka volt az alapja, s e köré pakoltak egy második, palástszerűen szétterített réteget. A külső felület és az egyik széle finoman simított. A tárgy bal fele is simított, de csak durván, elnagyoltan, a többi rész törött. H.: 24 cm, sz.: 19 cm, v.: 5,3 cm. Téglavörös színű és kormos. A felső törött résznél és jobb oldalt fehér anyag látszik rajta úgy, ahogy a 65. kép 5 patics elsimított felületén is. Kérdés, hogy gondolhatunk-e mészre, esetleg meszelésre, vagy csak a talajból a nagy hő hatására kiváló mészre, mint azt a 42. obj., verem fehér, kéregszerű oldalfalánál megfigyelhettük. A patics (65. kép 5) és az oromdísz is égett. A 48. obj. oromdíszéhez hasonló, plasztikus felületű agyagtapasztások kerültek elő szlovákiai bronzkori telepeken (PAULÍK 1962, 7. ábra). Jozef Paulík 10 lelőhelyet sorolt fel a középső bronzkor halomsíros kultúrájától a fiatal lausitzi kultúráig. Ez utóbbi időre keltezte Pobedim lelőhely anyagát. Az itt előkerült plasztikus díszítések alapján rekonstruált egy favázas épületet (PAULIK 1962, 10. ábra), ahol a ház oromzatán, illetve a bejárati ajtó felett képzelte el a dekorációt, de a leletekből következtetve a ház több részét is díszítették. AJ. Paulík által felvázolt lelőhelysort (PAULÍK 1962, 55—57) geográfiailag kiegészíti a Nagyrozvágy-Papdombon talált, két csúccsal rendelkező oromdísz52 a késő füzesabonyi időszakból. Térben és időben is új lelőhely Köröm-Kápolna-domb oromdísze, mely a Gáva-kultúrára jellemző, vesszőből font falú, agyaggal kitapasztott falú házat (V. SZABÓ 2004, 139) díszíthetett. KŐESZKÖZÖK Kovadarabokat és kőpengéket bontottunk ki a 20. és a 70. obj., házban és pattintékokat a 77. objektumban. Megdolgozatlan kova nyersanyag az 5. és a 7. objektumban volt, átlag 3 cm hosszúak. A 30. objektumban 50 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 99.36.1152. 51 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 99.36.2648. 52 Koós Judit ásatása. Szíves szóbeli közlés.
