Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Szeredai-Sznagyik László: Két miskolci díszkovács mester és a Postapalota rácsozata. Sznagyik Sándor és Székely Béla munkássága a két világháború között
Két miskolci díszkovács mester és a Postapalota rácsozata 303 17. kép. Keretes rádióantenna. (Fotó: Dr. Csetejenő) 18. kép. Az északi és déli kapu fölötti postakürt. (Fotó: Dr. Csetejenő) A POSTA BOMBÁZÁSA 1944-BEN Az új Postapalotát 1944 novemberében a német hadsereg három helyen is aláaknázta. „Ha az ördögi terv sikerül, nemcsak a Postapalota műszaki berendezése, de maga az épület is elpusztult volnaP (KAMODY 1990,129.) Ha Kamody erről is megemlékezik, kiegészítésként meg kell jegyeznünk, hogy fontos létesítmény lehetett a miskolci Postapalota, ugyanis 1944. június 2-án, Miskolc első bombázásakor az angol légierő is meg kívánta semmisíteni. A szerző átélte a bombázást, látta a károkat — első ilyet életében, a Don-kanyarból hazajött édesapja kíséretében. Nagyon rögződött a pusztítás, így az emlékezet pontosan megőrizte a bombatalálatok helyét (DOBROSSY 1994, 258). Dobrossy „elcsúszott” bombázásról, illetve a károkról és az áldozatokról is ír, de nem említi az „elcsúszás” mértékét. Jelen sorok írója tartalékos légvédelmi altiszt lévén tanult e bombázó típusokról (liberátor), és meg tudja ítélni, hogy a találati elcsúszásokhoz elég 1 sec. reagálási eltérés, vagy 60 km/ h-s oldalszél. Ennyin múlott a Postapalota épsége. Ugyanis a totálkáros vásár- csarnok tömbjétől, (több telitalálat miatt) a Postapalota tömbje csak 800 méterrel van nyugatra. A vásárcsarnoki „szőnyegből” csak egy találat csúszott ki a Búza tér DNy-i sarkára, 150 méterre a csarnok épületétől. A térképvázlaton (19. kép) jelölt találatokból is látszik, hogy a Postapalotának szánt szőnyeg ugyancsak elcsúszott 150 méterrel északra, és a becsapódások (lakóépületeken) távja a Posta célépülettől 250 méteren belül van. (Egykori romok még ma is láthatók, 2016-ban.) Miskolc védelmére ún. könnyű légvédelmi lövegből csak 2 db volt a pusztítás színhelyétől kb. 2 km-re északra felállítva. Ez nem „üteg”, így ez nem befolyásolhatta a bombázást, egyébként is egyetlen gépet tudtak lelőni, és ezután őket lőtték ki a vadászok. Tehát ezt a bombázást a Postapalota „megúszta”, többé a háborúban nem támadták.9 KOVÁCSOLTVAS SÍRRÁCSOK A Miskolc-mindszenti temetőben a Sznagyik család sírkertje körüli sírrácsok a Postapalota ablakrácsai utáni időben készültek, idős Sznagyik Istvánná, Sándor édes9 A Fluszár utcai laktanya és a mellette lévő lakóház is kapott telitalálatot, a vásárcsarnoktól alig 500 méterre északra. E „szőnyegnél” is volt északra kicsúszott becsapódás kb. 100 méterre. Azt nem tudjuk rekonstruálni, hogy a bombázó kötelék mekkora részlege, és melyik célpontra hajtotta végre a bombázást kb. 100-150 m találati valószínűséggel. Ezért úszhatta meg a Postapalota a bombázást.
