Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években... 285 Gyula gazda mindkét évben július elején írta haza, hogy az aratást minél előbb kezdjék el, „ha már a búza viaszsárga érésben van, lehet vágatni”?2 Ezt azért kellett ebben az időszakban learatni, hogy ki ne peregjenek a szemek a kalászból, mert a szemek a kalászban az aratás után utóérnek. 1941-ben csak július 15-e után kezdték el az aratást. Gyula gazda az aratás és a hordás sorrendjéről is írt, majd augusztus végén a búza tarlót, előbb annak is a „a gyepesebb rés%ét”n kellett szántani. István szeptember eleji beszámolója szerint az „aratást már elvégezték, ők maguk pedig „a maguk erejével’ behordták a búzát, és várták, hogy elálljon az eső, hogy gépelhessenek.94 A lapok tartalma szerint ez a géppel való cséplést jelentette, mely ebben az évben sajnos nem működött tökéletesen, mert „némely gardánál elég rosszul jött a búza a gépből’?b Szeptember végén Gyula gazda utasította feleségét, hogy a búzát a 1/0-os rézoldattal csávázzák, és meghagyta neki, hogy érdeklődjenek azután, hogy mázsánként mennyiért csinálják a felsőmérai malomban a tisztítását.96 Miután a búzával való tevékenységeket befejezték, 1941. október elején István 7 holdba újabb búzát vetett, és Gyula gazda is megírja, hogy „a szjlas földet egész be kell vetni búzával?’?7 Arról részleteket nem tudunk, hogy az időjárás mennyiben kedvezett a búzatermésnek, csak azt, hogy a temető melletti búza fekvésének az oka a „kövérföld, sok eső”?0 A búzatermésre vonatkozó adatok 1941-ből valók, mégpedig abban az évben a temető melletti búza „úgy feküdt, mintha szfz tank táncolt volna rajta. Termése is ilyen lesz [•••] Szerencsére csak az az egy tábla ilyen”A többi helyen lévő búza ezek szerint szépen termett, a szőllei búza is „szép sárgára érik”?00 „igen szép, több helyen megdőlt, mégis sárgul’!01 Gyula gazda azt tanácsolta, hogy a szilasban lévő búza aratásában Paluscsák, a szőllői búzában pedig Kertész András segítsen.102 92 KGY lapja UE részére, 1940.07.05.; 1941.07.05.; 1941.07.16. 93 KGY lapja UE részére, 1940.08.23. 94 KI lapja KGY részére, 1941.09.01. 95 KE lapja KGY részére, 1941.09.15. 96 KGY lapja UE részére, 1941.09.21. 97 KGY lapja UE részére, 1941.10.09. 98 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 99 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 100 KI lapja KGY részére, 1941.07.15. 101 UE, KE és KI lapja KGY részére, 1941.07.11. 102 KGY lapja UE részére, 1940.08.03. A búzatermést a csűrbe, a fiókokba, valamint a rozs tetejébe és a gépre való gabona tetejére tették. Azaz, ahogy Gyula gazda tanácsolta, a „csűrtjól telerakni búzával’}01 A másodosztályú búzáról pedig úgy rendelkezett, hogy „bőven tegyetek a padlásra, legyen elégazapróléknak”.104 Erzsiké beszámolója szerint július közepén „ami volt még húga”, azt lerostálták, és 2 mázsát mértek ki Krajcárnak, maradt 108 kg, melyből a csordásnak odaadtak egy fél vékát, „hát bizony nem sok” maradt.105 Az új búzatermést a dobszi106 malom igazgatója „kérte eladásra”, mégpedig „30pengőt adna érte és az 1 pengőfuvardíjat ésfajsúlyozás nélkül’}01 Ezt a „lekötést” Gyula gazda is jónak látta, de arra kérte feleségét és öccsét, Endrét, hogy beszéljenek Uczekajjal, „mit szól hogyá, nem e lehetne jobb árat elérni vagy nem e ütközik törvény ellenesnek az ilyen eladás”.108 Arra is utasította őket, hogy „vagonba rakva a garadnai állomásra szállítva” adják el a búzát.109 110 1941-ben a búza igen gyengén fizetett, „annak legmagasabb ára 31.50, ha megüti a 80-asfajsúlyt” }xo de az eladásra valószínűleg csak később került sor, mert Erzsiké is111 és István is megírta,112 hogy a búzát még nem adták el. Árpa Az árpa helyéről csak 1940-ből kapunk adatokat, mégpedig szóba került a szilasi árpa, az erdei árpa, a lóherésben lévő árpa, valamint a berekaljban lévő árpa. A lapokban az árpa vetéséről egy szó sem esik, viszont „miután elmennek a fagyok, és a talajra lehet lépni’, el kell azt vetni, mert a mondás szerint „az áprilisi árpa maradjon a zsákba”, azaz áprilisban már nem volt szabad vetni, mert az már nem érett be.113 114 Az árpa aratása 1941-ben július 21-én kezdődött, melyben egy évvel később Paluscsák segített nekik, és augusztus közepén, végén mindkét évben már hordták is. Erzsiké bizonytalan levelet írt férjének, mely szerint „ma kezdték [hordani] az árpa kazlat csak nem tudom ha behordjuk, kigépeljük és vagy csak hordjuk tovább, mert ki tudja meddig tart az idő. Most igen jó idő van, de úgy gondoltam, hogy hátha még gépelünk addig eljön az eső ki tudja hogy volna jobb?’nA Gyula gazda tanácsa szerint az árpát „mennél előbb 103 KGY lapja UE részére, 1941.08.03. 104 KGY lapja UE részére, 1941.09.15. 105 UE lapja KGY részére, 1941.07.17. 106 Alsó- vagy Felsődobsza 107 KI lapja KGY részére, 1941.09.01. 108 KGY lapja UE és KE részére, 1941.09.08. 109 KGY lapja UE részére, 1941.09.26. 110 KI lapja KGY részére, 1941.10.04. 111 UE lapja KGY részére, 1941.11.14. 112 KI lapja KGY részére, 1941.10.04. 113 adatközlő: Klema Gyula, sz.: 1959. 114 UE lapja KGY részére, 1940.08.29.
