Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Nagy Gábor: A miskolci 10-es honvéd gyalogezred harcaiból. Kalników, 1915. május 28–június 1.
A miskolci 10-es honvéd gyalogezred harcaiból 271 ■\ r á z 1 a 1915.Junius l ti WoorvTíu h I , nn (|gl O 30 4. kép. A helyzet 9 óra 30-kor: a régi állás ismét birtokba véve. azt a benyomást keltve, hogy csak igen gyengén van megszállva, rendezkedés után a szomszéd csoportokkal egyidejűleg az előnyomulás a régi állásba reggel 6 óra 40-kor megkezdődött. 7 óra 15-kor a 10. ezred maradékától jobbra előnyomuló 11/16. és 1/1.6 zászlóaljak részei régi állásukat elérték, tőlük balra azonban a III/16. zászlóalj erős oldalazó tüzet kapott, így azok felé kikanyarodva kénytelen volt megállni. A 20. gyalogezred közbelépésével a balszárnyon a támadás ismét megindult, és 9 óra 30-kor ismét a régi állás birtokában voltak (4. kép). Az 1915. június 1-i harcjelentéshez mellékelt jegyző- könyvi vallomások tehát megerősítik, hogy az áttörés a 10. gyalogezred állásaitól balra, a 9. és 11. ezrednél történt. Az ott áttört orosz erők oldal- és részben hátba való támadása bénította meg a 10-esek ellenállását any- nyira, hogy az emberek egy része kénytelen volt magát megadni. Hogy a 11. ezred arcvonalát szemből megtámadva szintén áttörték, arról csak Nikolits alezredes közléséből van tudomásunk. Hogy a 10. gyalogezred ezred tüzelés nélkül, önként megadta volna magát, az a valóságnak meg nem felel. Juhász őrnagy úr erre vonatkozó jelentése a Czillinger főhadnaggyal felvett, alábbi jegyzőkönyv tanúsága szerint csak félreértésen alapulhat. Nyékhegyi Ferenc őrnagy a 77. gyalogdandárhoz címzett jelentésében azt állította, hogy Czillinger főhadnagy jelentése alapján „a záspóalj legénysége minden ellenállást feladva kezét megadásra felemeltei’ A tisztázó kérdésre Czillinger a köbvetkezőket mondta jegyzőkönyvbe: „Frontunk ellen 4 soros rajvonalban támadott az ellenség (...) Mihelyt a kis erdő lejtőjén láthatóvá lett az ellenség, azonnal tüzelés indult meg, és e% hatásosan folytattatott a különben igen gyorsan le, illetve ay akadály vonaláig rohanó ellenségre, mit mindenkor meglehetne állapítani a vonalunk előtt, illetve a drótakadálynál lévő ellenséges hullák vagy sebesültek számából. Mikor azután az ellenséges tömeg a homokos talajban könnyebben lerombolható, kihúzható akadályokkal végzett és syuronyssygezye fedezékükre tolult, az egyszeres ritka vonalban
