Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Miskolczy-Simon János levéltáros, történész, író. Adatok miskolci éveihez a helyi sajtó és egyéb dokumentumok tükrében. Munkásságának bibliográfiája
246 Hideg Ágnes 5. kép. Levéltári irat, mely igazolja Simon János miskolci munkavégzését. (MNL BAZML IV.809/b.269/1910.) F/g. 5. Archival document proving]ános Simon’s work at Miskolc. E sorokkal köszönt el Simon János szeretett szülővárosától, míg tíz nappal később ugyanennek az újságnak a lapjain Tőle köszönt el barátja, Sassy Csaba. „Bohémbúcsú” című alkalmi köszöntőjében verses rigmusokkal meséli el a sok közös emléket, s közben figyelmezteti jóbarátját: Jusson az estedbe eg ag ősi város. A régi Avas, meg a régi barátok... Sjöjj el ide néha. A találkozások Meglásd, vígak lesznek. Tónusát megadjuk, S minden alkalommal áldomását lakjuk.. .13 13 Aiglon [Sassy Csaba]: Bohémbúcsú. Fiiénak 1909. 49. sz. 2. Munkahelyváltásával kapcsolatosan őriz néhány iratot a miskolci levéltár, ezekben kéri felmentését állásából, s egyben hivatalos igazolást az itt eltöltött időszakáról.14 Miskolczy-Simon János ízig-vérig miskolci volt. Minden adat fontos volt számára, lettlégyen az levél, feljegyzés, napló vagy egyéb írásos forrás, ami a város addig ismeretlen fejezetéről szólt. „Ha végigmentünk az utcákon, minden történelmi korú hágnak ismerte a ’múltját’, elmondta, hogy ki lakott a Sötét-kapu melletti alacsony hágban, mikor került kapuja fölé a kőcímer, tudta hol állt a Szőke-féle gyártelep helyén II. Rákóczi Terencpénzverdéje, melyben a M.M (Moneta Miskolciensis) jelzésű réglibertások és ezüstpénzek készültek.’’ — írja Thurzó Nagy László a Miskolci lexikonban.15 De nemcsak az épületeket és históriákat ismerte jól, hanem jó barátságban volt a város sok illusztris személyével is, mint pl. Kaffka Margit, Lányi Ernő, Leszih Andor, Thurzó Nagy László, Szendrey János, Sassy Attila és Csaba stb. Sassy Attila 1951-ben készült „Ezt akarjátok?” című időskori festményén saját háborús halottainak állít emléket. A képen látható három fejfa egyikén Simon János neve olvasható.16 A régi barát halála közel 40 év távlatából is fájó emlék a művész számára. Jeszenszky Géza adatközlése alapján tudjuk, hogy a csata helyszínén az I. világháborús tömegsírok ma már nincsenek meg, lakótelep épült azon a területen. Simon János haláláról felesége sokáig nem tudott biztosat, így évekig várta visszatértét, a vármegye pedig ezalatt levéltárosi fizetését is folyósította. Kovács Sarolta 1919-ben művésztanári oklevelet szerzett Budapesten, 1920 körül Balassagyarmatról gyermekeivel együtt visszaköltözött Miskolcra. Itt a Miskolci Zenedében kapott tanári állást; rövid fényképes életrajza a zeneiskola emlékkönyvében olvasható (KOLLER 1927, 51, 54-55). Később Thurzó Nagy László felesége lett, kivel az 1940-es években Budapestre költöztek. Miskolczy-Simon János fiatalkorától kezdve rendszeresen naplót vezetett. Ebben elsősorban magánéleti eseményeit írta le, ezért ennek tartalma a nagyközönség számára csak annyiban publikus, amennyiben a város közéleti szereplőivel kapcsolatos adatokat közöl. A napló a család tulajdonában van, a személyes írások miatt külső érdeklődők nem forgathatják. A napló adatait Thurzó Nagy László 14 MNL BAZML IV.809/b. 269/1910.1,2, 3,4 és 970/1909. 15 Thurzó Nagy László: Miskolci lexikon 1900—1940 I/B. kötet. Kézirat. 188-189. 16 HÓM KGY Lsz. 63.77.
