Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Miskolczy-Simon János levéltáros, történész, író. Adatok miskolci éveihez a helyi sajtó és egyéb dokumentumok tükrében. Munkásságának bibliográfiája
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV (2016), 241—254. MISKOLCZY-SIMON JÁNOS LEVÉLTÁROS, TÖRTÉNÉSZ, ÍRÓ ADATOK MISKOLCI ÉVEIHEZ A HELYI SAJTÓ ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA Hideg Ágnes Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Simon János (később vette fel a Miskolczy előnevet) 34 évesen, a Nagy Háború első heteiben egy nyaklövés következtében vesztette életét. Újságíró, Miskolc város történetének jó ismerője, a vármegye allevéltárosa, Kaffka Margit irodalmi szalonjának rendszeres látogatója volt. írásai gyakran megjelentek a helyi és országos lapok hasábjain, de önálló kötetek is fémjelzik nevét. Sok jó barátja volt az akkori városi elit tagjai között: művészek, zenészek, újságírók, írók, politikusok. Feleségével, Kovács Sarolta zongoraművésznővel 1909-ben Balassagyarmatra költözött, s ott Nógrád megye főlevéltárosa lett. Kulcsszavak: életrajzi adatok, helytörténet, irodalom, levéltáros, író, genealógus Simon János — ez volt az eredeti családneve — 1880-ban született Miskolcon, s 1914. szeptember 1-én a Kulikov melletti csatában esett el a harctéren. (Lóháton vett részt a harcban, s így könnyű célpont volt az ellenséges katonák számára.)1 Életrajzát és munkásságát többször és többen feldolgozták már. Legrészletesebben talán Belitzky János nógrádi történész, levéltáros, múzeumigazgató 1982-ben, a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvének VIII. kötetében (BELITZKY 1982, 243-264). Ezért részletes életrajzának ismertetését e helyütt mellőzöm, és a vele kapcsolatos, eddig még nem publikált adatok bemutatására szorítkozom. A miskolci Herman Ottó Múzeum rövid ideig könyvtáros-levéltárosát tisztelhette Simon János személyében. A múzeumnak megalakulásától kezdve 1912-ig Brósz Károly volt a könyvtárnoka (HIDEG 2003, 653—658), de egy közbenső időszakban, 1906 és 1907-ben a Jelentések Simon Jánost nevezik meg a múzeum könyv- és levéltárosának (MIHALIK 1908, 143). Téves adat, hogy a néprajzi tár őre is volt, álljon itt ennek bizonyítékaként a félreérthető közlés: „Múzeum-bizottságunk három ízben, 1905. jatt. 17-én, július 6-án és december 29-én tartott ülést. Tagjai sorában változás történt, 1 Nyaklövést követően elvérzett, ott temették el jeltelen tömegsírba. Jeszenszky Géza szóbeli adatközlése. amennyiben Hídvégi Benő tanfelügyelő, a néprajzi osztály vehetője lemondása folytán helyébe Miskolczy Simon János oki. levéltárnok választatott meg, kire a levéltár vezetését bíztuk... ” (BALOGH 1906, 52). A múzeumban először csak a levéltárat kezelte, majd a következő évtől már a könyvtár is a felügyelete alá tartozott. Az 1908-as Jelentés írja: „Simon János könyv- és levéltáros a helyszűke miatt nem kezdhetett bele a könyvtárfolytatólagos rendezésébe. Tisztségéről utóbb leköszönt s helyette a bizottság Brött [Brósz!] Károly megválasztását ajánlotta.” (MIHALIK 1909, 154—155). A múzeumi dokumentumokban semmiféle nyoma sincs itteni rövid működésének, így ezzel kapcsolatban csak ezekre a Jelentésekre tudunk támaszkodni. Simon János már fiatalon részt vett Miskolc város kulturális életének szinte minden eseményén. Barátaival a társas összejövetelek, rendezvények, társadalmi események gyakori vendége, ill. részese Kaffka Margit baráti körének is. Rendszeresen látogatta az írónőt (és férjét, Frölich Brúnó2 erdőmérnököt), kinek lakása ekkor már valóságos kis irodalmi szalon volt: újságírók, írók, festőművészek találkozó helye, irodalmi vitatkozások színtere. „Margit asszony — ahogy Miskolczy-Simon János nevezte el — fólséges biztonsággal, a tudás kincsesházából magára vértezett érveknek egész arzenáljával vett részt ezekben 2 Később Nagyszalánczy.
