Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz

Gezeichent durch Maria Joseph Peschka - miskolci kamarai tervrajzok, 1773

237

1 (1

U

11. kép. J. Jung: A Fekete Sas Fogadó keresztmetszete és alaprajza, 1778 (MNL OLT 1 Ne 132) Fig. 11. J. ]ung: The layout and cross-section of The Flack Eagle Inn, 1778 (MNL OL T 1 N° 132)

Johann Jung tervrajzán az emeleti helyiségeket ugyancsak a Rentmeister és a görögök lakják.

6. Die Rentmeisters Wohnung [A számtartó lakása]

7. Die Wohnung der Griegen [A görög lakása]

8. Zsambeker Gewölb [Zsambek boltja]

9. Rosa Gewölb [Rosa boltja]15

A legnagyobb különbség Peschka (1773) és Jung (1778) tervei között — amellett, hogy a homlokzatot kevésbé díszes kivitelben képzelte el —, hogy ahová Peschka kocsiszínt rajzolt, ott Jungnál istállók vannak, mert a kocsiknak nem tervezett épületet az udvaron, helyette a rajzon apró bolthelyiségeket látunk.

Maria Joseph Peschka kamarai mérnöktől ez idáig nem ismerünk más Miskolccal kapcsolatos tervrajzot, sőt, úgy tűnik, 1775 után mérnöki működése is abbamarad, hiszen helyét, legalábbis a diósgyőri uradalom kamarai épületeinek tervezését illetően, mások, többek között Johann Jung veszi át, ami azt jelenti, hogy Peschka vagy Peska tervei nem valósultak meg. Miskolci tervrajzai egyébként elegáns barokk, sőt a homlokzatot tekintve rokokó épületekkel kívánták a diósgyőri uradalom mezővárosát felékesíteni, olyanokkal, mint amelyeket a Briseux-féle párizsi építészeti albumban látott és belőle másolt. Ha tervei megvalósulnak, akkor sem „éltek” volna épületei sokáig, hiszen Miskolcot 1781-ben tűzvész pusztította el, és szinte az egész várost, köztük a kamara épületállományát is, újra kellett építeni, és így „újratervezni”.

15 MNL OLT 1 No 132