Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV (2016), 227—239. GEZEICHENT DURCH MARIA JOSEPH PESCHKA - MISKOLCI KAMARAI TERVRAJZOK, 1773 ELŐTANULMÁNY AZ ÚJ VÁROSTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSHOZ1 Gyulai Éva Herman Ottó Múzeum - Miskolci Egyetem BTK, Történettudományi Intézet, Miskolc In memóriám Stephani Dobrossy Absztrakt: 1755-ben Miskolc mezőváros egy fél évszázados megváltakozás után ismét a diósgyőri kamarai uradalom joghatósága alá került. A 18. század második felében a királyi kamara számos intézményt, hivatalt és vállalkozást alapított az uradalomban, így Miskolcon is szükségessé vált uradalmi épületek létrehozása. 1773-ban a Szepesi Kamara egyik építészét, Marie Joseph Peschkát bízta meg, hogy készítse el az uradalom különböző célú épületeinek tervrajzait, amelyeket ma az Arad Megyei Könyvtár (Biblioteca Judeteaná ’Alexandra D. Xenopol’) Orczy-gyűjtemény őriz (Arad, Románia). Peschka elegáns épületet tervezett a kamara fiskálisának, az épület azonban végül nem épült meg. Tervrajzai között megtalálhatók a miskolci vendégfogadók átépítéséhez készült rajzok is, így a színezett rajzok a 18. század végi Miskolc egyedülálló ikonográfiái forrásai. Kulcsszavak: Marie Joseph Peschka, tervrajzok, Szepesi Kamara, diósgyőri uradalom, 18. század második fele Az 1702—1755 között tartott sikeres megváltakozását követően, az ún. Grassalkovich-szerződés értelmében Miskolc mezőváros ismét földesúri hatalom alá került, igaz, státusa a korábbihoz képes némiképp változott, hiszen a királyt mint birtokost ezután hivatalosan is a kamara képviselte, ezért a diósgyőri ún. koronauradalom részeként kiváltságos kamarai mezőváros lett, amelynek fejlődéséhez, urbanizációjához a kamara nem kis részben járult hozzá a 18. század második felében (GYULAI 2000,140-150). A városképet, városiasságot sokban alakították az új kamarai intézmények, amelyek az uradalmi központ, Diósgyőr mellett Miskolcon is létrejöttek és felépültek. A kamarai intézmények és épületeik között egyaránt találunk uradalmi adminisztrációt és gazdasági tevékenységet — köztük a vendéglátást szolgáló — ingatlanokat, ezekkel Miskolc várostörténésze, Dobrossy István behatóan foglalkozott, kamarai tervrajzokat is közölve a 18. század végéről és a 19. század első harmadából (DOBROSSY 1985; DOBROSSY-IGLÓI 1982/1986). 1 Készült az OTKA K 116594 sz. kutatás keretében. M. J. PESCHKA ALBUMAI AZ ARADI ORCZY- KÖNYVTÁRBAN Dobrossy István kutatásait folytatva, újabb miskolci épületekre vonatkozó kamarai tervrajzok „kerültek elő”, mégpedig Aradról, az „Alexandra D. Xenopol” Megyei Könyvtár (Biblioteca Judeteaná ’Alexandra D. Xenopol’, Arad, Románia) gyűjteményéből.2 Az aradi könyvtár több évtizede őrzi az ún. Orczy— Vásárhelyi Könyvtárat, a felvilágosodás korának egyik legjelentősebb magyarországi gyűjteményét. A gyűjtemény az I. világháborút megelőzően az Aradi Királyi Főgimnázium Orczy-Vásárhelyi Könyvtára volt,3 és a könyvek mellett kéziratokat is tartalmaz. Az Orczy-könyvtár kéziratai között található az a két színezett tervrajzokat tartalmazó kötet, amelynek egyikében több miskolci kamarai tervrajz van bekötve.4 2 A kutatásban nyújtott segítségért Adriana CZIBULA könyvtáros úrnőnek tartozom köszönettel. 3 Az Orczy-könyvtár történetéről bővebben: H. KAKUCSKA 2007-2008. 4 A tervrajzokra az Aradon kutatásokat végzett Szelestei Nagy László hívta fel a figyelmemet, amit ezúttal is köszönök. Az aradi könyvtár őrzi, többek között, a miskolci minoriták iskolájának 1774 és 1816 között vezetett osztálynaplóit tartalmazó kötetet
