Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
220 Bodnár Mónika volna, lévén magass erőss és egésséges markális ember [a lapszélen egy megjegyzés: így hiszi a Tsordás], talán azjr itt tellyesedet be az a mondás: qualis vita, talis mors.”209 Az első tömeges járványra utaló bejegyzéssel 1787- ben találkozunk, amikor a lelkész az április 30 — június 23. között eltemetett nyolc temetési bejegyzés után odaírja, hogy Mindegek Himlőben holtanak meg.2'0 A járvány júniusban tetőzött, mert a nyolc elhunyt közül hatnak a halála júniusban következett be. Az ezt követő bejegyzéseknél már nem utal a járványra, de a temetések időpontját és a halottak életkorát figyelembe véve feltételezhető, hogy a következő hat halottból is legalább ötnek a halálát a himlő okozhatta. A bejegyzés szerint himlő következtében főleg 1-4 esztendős kicsiny gyermekek hunytak el, a nyolcból hat ilyen korú volt, a fennmaradó kettő pedig 17 és 8 esztendős. A himlő utáni anyakönyvi bejegyzések is az elkövetkezendő két hétben ilyen korú gyerekek haláláról tudósítanak. Égerszögi viszonylatban nem szokványos ez a sok halott és az itt tapasztalható nagyfokú gyermekhalandóság, amikor 17 halottból 13 gyermek. A későbbiek folyamán is tapasztalunk hasonló eseteket, pl. 1801-ben a 14 halottból 12 gyermek, legtöbbjük (a 12-ből 8) fél és másfél év közötti. De valamiféle járványos, fertőző megbetegedésre gyanakodhatunk 1802-ben is, amikor Vaskó József alig két hét leforgása alatt veszíti el 4 és 5 esztendős gyermekeit, majd 30 éves feleségét is.211 1820-tól kötelező jelleggel, külön rovatban vezetik az elhalálozás okára vonatkozó bejegyzéseket. Sok érdekes halálokkal találkozunk, ezek egy része a mai kor embere számára nehezen azonosítható. Ilyen például az ijedés, Tóth Péter 43 esztendős férfi halálának az oka, amit ijedés kifejezéssel jelöltek.212 További halálokok: dagadás, fene, forró hideg és egyszersmind szélütés, forró nyavalya,full adózás, gyermekszülés, hektika, hideglelés, himlő, kelevény, kólika, köhögés, köszyény, megfázás, nyavalya nélkül való öregség, nyilallás, öregség sínlődés, száraz betegség szélütés, torokfájás, tüdőrothadás, veres himlő, veresség, vízibetegség. Ám az esetek többségében nem tudják megállapítani a halál okát, ilyenkor az adott rovatba eleinte a nem tudatik kifejezés kerül, majd később az esetek túlnyomó többségében egyszerűen üresen hagyják. Feljegyeznek ezen túlmenően halálos kimenetelű szerencsétlenségeket, baleseteket, mint a 16 esztendős Oláh Sámuel esetét, akinek halálát karóba esés okozza.213 209 ÉREa, tem-i ak. 1793. jún. 12. 210 ÉREa, tem-i ak. 1787. június 23. alatt. 211 ÉREa, tem-i ak. 1802. jún. 12/13, 18/19, 20/22. 212 ÉREa, tem-i ak. 1820. márc. 5/7. 213 ÉREa, tem-i ak. 1821. szept. 26/28. Ha megvizsgáljuk az elhalálozás időpontját, arra a megállapításra jutunk, hogy a halálesetre leginkább október és március közötti fél esztendőben kerül sor, az elhunytaknak közel kétharmada ekkor hunyt el. A fennmaradó egyharmad rész április és szeptember közötti fél évben távozott az élők sorából (17. ábra). Az elhunyt életkorára ritkán történik utalás a 18. századi bejegyzésekben. A korai időszakban egyetlen pontos életkor megjelöléssel találkozunk, a korábban már említett 16 esztendős Nádaskai Lídia, a lelkész lányának esetében.214 215 Körülbelüli utalások azért előfordulnak, pl. Ditzházi Mihály tsordás tsetsemője2,s (akinek születési bejegyzése egyébként nem található, nem kizárt, hogy ennek oka az, hogy az apa a gyermek születésekor máshol szolgált, s így a gyermek nem Égerszögön született és lett anyakönyvezve). Egyéb esetekben az öreg, özvegy, ifjú valamint a felesége, édesatyja, édesanyja, leánya, leánykája, fia, fiacskája kifejezések utalnak valamelyest az életkorra. Smajda Györgyné mintegy 40 esztendős asszony,216 217 218 219 valamint öreg Nagy János mintegy 70 esztendős,2'1 Kováts István kerülő mintegy 40 esztendős, özvegy Kováts Istvánnéfia Péter mintegy 18 esztendős,™ öregPosgai Mihály mintegy 75 esztendős,mTóth István mintegy 50 esztendős,220 221 öreg Boros István mintegy 72 esztendős221 férfiak esetében már pontosabb ez az utalás. Feltűnő viszont, hogy a 18. században a bejegyzésekben gyakran szerepel az özvegy, öreg kifejezés, ami arra utal, hogy egyéb településekhez viszonyítva szokatlanul alacsony a csecsemő- és gyermekhalandóság. Születést követően röviddel beállt csecsemőhalálra csupán egy-két bejegyzés utal.222 Nem sokban módosul ez az arány attól az időszaktól sem, amikor már pontosan elkezdik vezetni az elhunyt életkorát, bár azért találunk csecsemőhalandóságra is példát.223 Az elhunytak pontos életkorának feltüntetését 1787 áprilisától követhetjük nyomon, a himlőben elhunytak voltak az elsők, akiknek esetében a lelkész következetesen bejegyezte az elhunyt életkorát.224 1787 és 1831 között 422 halotti bejegyzést találunk. Ha megvizsgáljuk az elhunytak életkorát, azt 214 ÉREa, tem-i ak. 1768. nov. 3. 215 ÉREa, tem-i ak. 1771. máj. 6. 216 ÉREa, tem-i ak. 1772. jún. 15. 217 ÉREa, tem-i ak. 1778. jan. 6. 218 ÉREa, tem-i ak. 1779. nov. 1 és dec. 1. 219 ÉREa, tem-i ak. 1780. aug. 9. 220 ÉREa, tem-i ak. 1781. márc. 22. 221 ÉREa, tem-i ak. 1783. máj. 9. 222 ÉREa, ker-i ak. 1782. febr. 24, 1789. jún. 19. 223 ÉREa, ker-i ak. 1800. dec. 26. és tem-i ak. 1800. dec. 26/28: Kováts János Barbara és Mária nevű, nyilvánvalóan valamiféle születési rendellenességgel született (az anyakönyvi bejegyzés szerint idétlen) lányai. 224 ÉREa, tem-i ak. 1787. ápr. 30-i bejegyzéstől.
