Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz

212

Bodnár Mónika- Keresztelesek sz. n , ,

Lvszam tr, , Lelkész keresztszülő (hu+lany)

1760

5 (2+3)

P

1761

11 (6+5)

?

1762

3 (2+1)

P

1763

9 (5+4)

P

1764

8 (5+3)

5 (4 h,l szandai)

1765

14 (8+6)

7 (helyi)

1766

8 (5+3)

2 (helyi)

1767

9 (6+3)

3 (helyi)

1768

10 (7+3)

2 (helyi)

1769

7 (4+3)1770

8 (4+4)1771

8 (6+2)

2 (helyi, ardai)

1772

11 (3+8)1773

5 (5+0)

4 (helyi)

1774

13 (9+4)

7 (helyi)

1775

12 (2+10

11 (helyi)

1776

12 (8+4)

8 (helyi)

1777

10 (6+4)

5 (helyi)

1778

18 (8+10)

9 (helyi)

1779

14 (7+7)

5 (4 h, 1?)

1780

9 (8+1)

5 (helyi)

1781

9 (7+2)

2 (helyi)

1782

19 (8+10+lf)

4 (3 h +1?)

1783

15 (3+12)

3 helyi

1784

15 (7+8)

7 helyi

1785

17 (6+11)

2 (2 h + 1?)

1786

16 (6+10)

6 (helyi)

1787

12 (3+9)

3 (helyi)

1788

16 (9+7)

6 (helyi)

1789

17 (10+7)

7 (helyi)

1790

9 (6+3)

3 (helyi)

1791

11 (7+4)

3 (helyi)

1792

16 (7+9)

6 (helyi)

1793

10 (4+6)

3 (helyi)

1794

11 (5+6)

2 (helyi)

1795

12 (5+7)1796

17 (5+12)

1 (helyi)

1797

11(9+2)

3 (helyi)

1798

10 (7+3)1799

19 (9+10)

4 (3h+l sz.ardói)

1800

16 (8+8)

9. ábra. A lelkész és/vagy felesége, mint keresztszülő Égerszögön 1800-ig.

Fig. 9. The priest and! or their wife as godparents at Égerszög, until 1800.

alkalommal azért nem, mert az ikrek egyikét más tartotta keresztvíz alá. Ám Fejérvári tiszteletes csupán az első alkalommal jegyezte be saját nevét, a továbbiakban a Minister et Uxor, 1787-től gyakran Parochus et Uxor (a lelkipásztor és a felesége) megnevezés olvasható a keresztszülőknek fenntartott rovatban. Fejérvári tiszteletes utódja, Kozma Mihály neve már lényegesen ritkábban tűnik fel keresztapaként. Ennek az is oka lehet, hogy a tiszteletes nem volt házas ember. A 19. században ez a jelenség már nem szembeötlő gyakoriságú (9. ábra).

1767-től általában évente egy vagy több alkalommal az oskolamester és felesége, 1768-tól pedig már a molnár és felesége is szerepelnek keresztszülőkként. 1791-ben Kéri gulyás lányának, Erzsébetnek az ispánná a keresztanyja.170 A 18. század végén gyakran előfordul keresztszülőként Tartzali Sámuel neve. Vannak családok, akik egymást hívják keresztkomáknak, ilyen Kováts Mihály és Tóth István családja.

A szülők az újszülöttnek egy-egy keresztszülőt választanak, akik az esetek túlnyomó többségében házastársak és falubéliek. A fenti felsorolás igazolja, hogy nagyon sok esetben a társadalmi rang jelentős befolyással bír a keresztszülők kiválasztására. Más faluból leginkább a lelkészek hívnak keresztszülőt, leggyakrabban valamelyik lelkésztársat és/vagy annak feleségét. De ritka kivételként másoknál is előfordul, hogy nem falubéli keresztszülőt választanak, mint pl. 1783-ban Kováts Sándor Judit nevű leányának 1783-ban a kápolnai Szőr és felesége a keresztszülei.171 Viszonylag gyakran előfordul, hogy a gyermek a keresztszülő nevét kapja.

A keresztelésre leggyakrabban a szülést követő egy héten belül kerül sor, de olykor az is előfordul, hogy a születés és a keresztelés között egy hétnél hosszabb idő is eltelik. A szülés napján vagy másnapján történő keresztelés csak kivételes esetekben fordul elő, ha a gyermeket gyengének, életképtelennek ítélik. A legáltalánosabb a szülést követő negyedik vagy ötödik napon történő keresztelés (10. ábra).

170 ÉREa, ker-i ak. 1791. febr. 2.

171 ÉREa, ker-i ak. 1783. nov. 17-