Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
Égerszög 18—19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760—1831) 207 A nemes Deák család 1798-ban telepedik meg a faluban, amikor a Színben lakó nemes Deák Imre (Ferenc?) özvegyember feleségül veszi özvegy nemes Molnár Jánosné nemes Basó Sárát (Máriát?), valamint felnőtt gyermekeik, nemes Deák Ferenc (vagy Imre?) és nemes Molnár Mária is házasságra lépnek.100 Mindkét házasságot gyermekáldás kíséri. Előbb az ifjabb párnak születik meg Mária, majd később Eszter és Károly nevű gyermekük.101 Nemes Deák Ferencnek és feleségének, nemes Basó Máriának 1807-ben Julianna, 1813-ban Sámuel nevű gyermeke születik. Ám Julianna négy esztendős korában, 1811-ben meghal. Sámuel viszont megéri az idős kort, 1885-ben huny el.102 A férj nem egyedül érkezik a házasságba, legalább egy kiskorú gyermeket is hoz magával, Erzsébetet, aki viszont 1813-ban meghal.103 A bejegyzések olykori pontatlanságára utal, hogy az itt szereplő nevek alaposan meg lettek kavarva. Az Ambrus névvel először 1790-ben találkozunk, mégpedig Ambrus János, a helység csordása fiának keresztelése alkalmával.104 1806-ban nemes Ambrus István és Fejes Zsuzsanna gyermekének keresztelési bejegyzése olvasható.105 Nem feltétlenül azonos családról van szó, de nem is zárható ki az azonosság, ugyanis gyakran előfordul, hogy egy-egy nemes család elszegényedett ága valamilyen szolgálatot vállal egy távoli rokon nemes családnál, vagy akár másutt is. Nemes Árvái Sámuel oskolamester és felesége, nemes Andó Mária is gyarapítják az égerszögi nemesek táborát. 100 ÉREa, ház-i ak. 1798. febr. 13 és 14. A házassági anyakönyvi bejegyzésben Deák Imre és Basó Sára, valamint Deák Ferenc és Molnár Mária nevek szerepelnek. 101 ÉREa, ker-i ak. 1804. szept. 2/10; 1810. okt. 28/nov. 4; 1816. aug. 19/21. Szülőkként első alkalommal nemes Deák Imre és Molnár Mária, második és harmadik alkalommal nemes Deák Ferenc és Molnár Mária vannak bejegyezve. 102 ÉREa, ker-i ak. 1807. dec. 10/13; 1813. júl. 19/25. Szülőkként nemes Deák Ferenc és Basó Mária vannak bejegyezve. Tem-i ak. 1811. dec. 29/31. 103 ÉREa, tem-i ak. 1813. jan. 7/9. Az anyakönyvi bejegyzés szerint nemes Deák Ferenc leánya, Erzsébet 12 esztendős korában huny el, ám ennél idősebbnek kell lennie, mert apja 1798-ban nősül Égerszögre, s Erzsébet születési adatai nem találhatók az égerszögi anyakönyvben, tehát feltehetőleg Színben született, még 1798 előtt, vagy ha ezt követően, akkor Deák Ferenc és felesége előbb ott éltek, s csak azt követően telepedtek le Égerszögön. 104 ÉREa, ker-i ak. 1790. máj. 3. 105 ÉREa, ker-i ak. 1806. júl. 16/19. Nemes Bányai Mihály nevével, s egyáltalán a Bányai névvel 1809-ben találkozunk, amikor eltemetik nyolc esztendős János nevű fiát. Ám a következő esztendőben Oláh Zsuzsannától megszületik az ugyancsak János névre keresztelt fiúgyermek, ám ő csak két hetet ér meg.106 Nemes Kalla Sándor özvegye, Kováts Zsuzsanna 1821-ben, 80 éves korában hunyt el.107 A nemesség az apa után öröklődik. Fliába nemes az anya, mint pl. Szívós Sámuel tiszteletes felesége, nemes Borfői Oláh Krisztina esetében, a gyermek ezt a nemességet nem örökli. Ugyanígy Tartzali Éva gyermekei sem öröklik a nemességet, aki Boros István helybéli fiatalemberhez megy férjhez.108 Ugyanez mondható el Maurnyi (Maurgyi) Sándorné nemes Deli Mária esetében is.109 A nemesek általában egymást hívják esküvői tanúnak és keresztszülőnek. Például nemes Tartzali Szabó Sámuel második házasságkötésekor a prédikátor mellett nemes Almási János, felesége nemes Szentiványi Katalin részéről pedig nemzetes és vitézlő Hamvai László az esküvői tanú.110 Égerszög birtokosai között találjuk a Máriássy családot. A 19. század elején Máriássy István bírja az égerszögi birtokot. Ám ez a család nem itt él, a gazdaságot tiszttartó által igazgatja. 1808—1812 közötti időszakban nemes Krivatsik Sámuel a tiszttartó.111 Ekkortájt az ispánjukat Kováts Istvánnak hívják.112 1817-ben Máriássy Zsigmond a birtokos, gazdatisztje pedig Tóth Péter.113 Egyéb társadalmi státuszra utaló bejegyzések Olykor egyéb társadalmi státuszra vonatkozó bejegyzésekkel is találkozunk. Fentebb már említettük a lelkészeket és tanítókat. De ide sorolható a molnár is. A községben található malom a jelzett évszázadokban nem a község, hanem az egyház tulajdonában van, amit időről időre árendába, vagyis bérbe ad. Az első név szerint ismert molnár Ferentzi István, akinek nevével 106 ÉREa, tem-i ak. 1809. dec. 25/27; ker-i ak. 1810. szept. 15/16; tem-i ak. 1810. szept. 29/okt.l. 107 ÉREa, tem- ak. 1821. máj. 23/25. 108 ÉREa, ker-i ak. 1808. nov. 11/19; 1813. márc. 17/19; 1819. márc. 20/25. 109 ÉREa, tem-i ak. 1829. jún. 10/12. 110 ÉREa, ház-i ak. 1806. ápr. 8. 111 ÉREa, ker-i ak. 1808. aug. 10/29; 1812. márc. 6/23. Szívós Sámuel helyi prédikátor Eszter és Marianna nevű leányának keresztapjaként szerepel a neve. 112 ÉREa, ker-i ak. 1809. ápr. 8/11. 113 ÉREa, ház-i ak. 1817. jan. 22.
