Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
204 Bodnár Mónika István (1823)56 Alsó Oláh János (1765), Öreg Oláh Gergely (1768), Felső Oláh János57 (1795), Kis Tóth István (1767), Alsó öreg Tóth János (1780), Alsó Tótth Péter (1790), Alsó Boros Péter58 (1795), Alsó Boros István59 (1795), Felső Boros István60 (1795). A 18—19. században a családnevek még nem minden esetben állandósultak. Erre utal pl. Posyobai István nevének alakulása. Mint már fentebb is láttuk, a Kovács család kiterjedt família Égerszögön. Az 1780-as évek végén Poszobáról, a mai Gömörszőlősről is betelepül egy Kovács nevű férfi, erre következtethetünk, hogy 1789-ben az egyik Kováts István név előtt ott olvashatjuk a Poszobai megkülönböztető jelzőt.61 Talán Égerszögre nősül, de ezt nem tudhatjuk biztosan, ugyanis ebben az időben még csak az apa nevét jegyzik fel a születési anyakönyvben. De mindenképpen szükséges a megkülönböztetés, hiszen ha csak ezt az egyetlen esztendőt nézzük, akkor is rajta kívül még négy Kovács vezetéknevet viselő apát látunk (Sándor, János, István, Gergely), s ráadásul az egyik szintén István, mint a Poszobai Kováts. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbiekben Poszobai István néven emlegetik.62 A Pásztor vagy Molnár Erzsébet névalakkal az 1764. december 22-i temetési anyakönyvi bejegyzésben találkozunk, bár az sem kizárt, hogy ebben az esetben a férjezett és a leánykori névvel van dolgunk, annak ellenére, hogy egyéb esetekben asszonyoknál a teljes nevet feljegyzik, mint pl. 1761-ben Ditgháyi Mihály felesége Oláh Susanna, 1764-ben EaksymanMártonné Boros Erzsébet és Mato Andrásné Kováts Anna. De arra is gondolhatunk, hogy a férj vagy az apa foglalkozásának megnevezésére utal az egyik név. Hasonlóan vélekedhetünk a Juhás% Bartók Mihálj névalakról is.63 Mivel a Bartók családnévvel sem korábbi, sem későbbi anyakönyvi bejegyzésekben nem találkoztunk, feltételezzük, hogy a Juhász nem lehet megkülönböztető ragadványnév, sokkal inkább az illető személy kenyérkereseti foglalkozására utaló, a korábbi családnév helyébe lépő új családnév. Feltehetőleg ugyanez érvényes a Kondás Török Mihály névalakra is.64 Hasonlóan foglalkozásra utal a Tartyali Sgabó névalak. A nemes Tartzali család kiterjedt família a 18. században Égerszögön. Tartzali Istvánnak és feleségének, 56 ÉREa, ház-i ak. 1823. jan. 22. 57 ÉREa, ker-i ak. 1795. jan. 3/8. 58 ÉREa, tem-i ak. 1795. márc. 27/28. 59 ÉREa, ker-i ak. 1795. jún. 29/júl. 1. 60 ÉREa, ker-i ak. 1795. febr. 10. 61 ÉREa, ker-i ak. 1789. júi. 31. 62 ÉREa, ker-i ak. 1792. jún. 1 és 18. 63 ÉREa, tem-i ak. 1765. jún. 10. 64 ÉREa, tem-i ak. 1774. Nagy Borbálának kilenc gyermeke születik, közülük legalább egy, a legidősebb, Sámuel Rozsnyón kitanulja a szabómesterséget. Ugyancsak a családnevek állandóságának hiányára utaló példa a Bodnár vagy Posgai Péter65 névalak. Egy évvel később, Judit lányának keresztelésekor pedig már csak Bodnár Péterként szerepel, a Posgai nevet teljesen elhagyják.66 Talán azért különböztetik meg őt ily módon, mert lehet egy másik ugyanilyen nevű kortársa. Később az is kiderül, hogy a felesége családneve a Bodnár.67 Hasonló lehet a magyarázata a Simon vagy Posgai Péterné névalak esetében is.68 Társadalmi státusz — nemesek Az anyakönyvi bejegyzésekből jól nyomon követhető, hogy a 18—19. században mely nemes családok élnek Égerszögön. Az egyes személyek nemes, nobilis vagy nem nemes (nemtelen, ignobilis) voltát csak 1794-től jelölik, de az ekkortól nemesként jelölt családneveket már ezt megelőzően is olvashatjuk. Legnépesebb nemes család Égerszögön a Tartzali család. Nevükkel 1767-től folyamatosan találkozunk. Tartzali Istvánnak és feleségének 1767—1786 között kilenc gyermeke születik. Tartzali István 1792-ben, felesége, Nagy Borbála 1806-ban hunynak el 56 illetve 58 esztendős korukban.69 István, Dániel és János nevű fiaik ugyan már felnőttként hunynak el, de nem alapítanak családot.70 Borbála 1802-ben Trízsbe megy férjhez Szőts Istvánhoz,71 Éva férje Boros István, ők Égerszögön élnek itt születnek gyermekeik.72 Sámuel, a legidősebb gyermek minden bizonnyal valamilyen kézműves mesterség elsajátítása végett megy Rozsnyóra. Ez lehet akár a szabóság is, bár nem feltétlenül (ennek kiderítése talán a rozsnyói forrásokból lenne lehetséges), mert — mint a későbbiekben látni fogjuk — a Szabó megkülönböztető névalak jóval korábbi időkre nyúlik vissza. Rozsnyón 1794-ben feleségül veszi Pékár 65 ÉREa, tem-i ak. 1774. jan. 31. 66 ÉREa, ker-i ak. 1775. dec. 12. 67 ÉREa, ker-i ak. 1794. máj. 29: Posgai Péter és Bodnár Klára leánya, Susánna keresztelése. 68 ÉREa, tem-i ak. 1779. júl. 21, ekkor temették Simon vagy Posgai Péterné édesanyját. 69 ÉREa, tem-i ak. 1792. aug. 20; 1806. dec. 23/24. 70 ÉREa, ker-i ak. 1768. máj. 5; 1772. aug. 9; 1786. máj. 27; tem-i ak. 1787. ápr. 30; 1803. jan. 23/25; 1817. dec. 13/15. 71 ÉREa, ház-i ak. 1802. jún. 30. 72 ÉREa, ker-i ak. 1808. nov. 11/19; 1813. márc. 17/19.
