Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Égerszög 18–19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760–1831) - Gyulai Éva: Gezeichnet durch Maria Joseph Peschka – Miskolci kamarai tervrajzok, 1773. Előtanulmány az új várostörténeti kiállításhoz
Égerszög 18—19. századi társadalma az anyakönyvek tükrében (1760—1831) 199 Évsz. Lakos, száma Évsz. Lakos, száma Évsz. Lakos, száma 1785 265 1965 238 1993 75 1787 377 1970 243 1994 87 1828 633 1980 155 1995 91 1833 633 1981 170 1997 87 1851 553 1982 153 1998 88 1869 420 1983 152 1999 77 1880 393 1984 144 2000 77 1890 412 1985 136 2001 78 1900 381 1986 128 2002 79 1910 354 1987 129 2003 75 1920 290 1988 129 2004 71 1930 303 1989 105 2014 54 1941 315 1990 105 1949 289 1991 87 1960 273 1992 78 1. ábra. A lakosság számának alakulása Égerszögön 1785—2014 között. Fig. 1. The changes in population numbers at Égerszög between 1785 and 2014. Isten akaratával ember szembe nem szállhat, s ember azért nem büntethető. Sokgyermekes családok adókedvezményben és más szociális segítésben részesítendők. Szerény javaslatom a ragály terjedésének megakadályozására. Legalább 2 gyermeknek kell lenni, hogy a teljes birtok örökölhető legyen. Viszont ha született gyermek és meghalt, arról ismét nem tehetnek a szülők A mellékelt táblázatokból is kiolvasható ez a lakosságszám csökkenés. Látjuk, hogy a 19. század harmincas éveire több mint 600 főre felduzzadt lélekszám a 20. század első évtizedeire mintegy a felére csökkent, majd néhány évtizedes, 300 fő körüli stagnálást követően előbb lassú, majd az 1970-es évektől drámai gyorsaságú csökkenést mutat. Ennek hátterében a földterület — mint fő megélhetési forrás — eltartó képességének korlátozottsága, a 19—20. század fordulóján, majd az 1920—30-as években tapasztalható tengeren túlra irányuló kivándorlások, a születések számának visz- szaesése, a két világháború okozta veszteségek állnak. Mindezt betetézte az 1951-ben végrehajtott kényszerű szövetkezetesítés, ami a hagyományos értelemben vett földművesség drasztikus átalakulását, a korábban főleg földművelésből élő népesség elvándorlását vonta maga után. A második világháború után végbement társadalmi és gazdasági változások következtében, aki tehette, az iparban igyekezett megélhetést találni (/. ábra). E drasztikus lélekszám csökkenés ellenére is a 18. század eleji összeírásokban fennmaradt családnevek többsége ma is ismert a faluban, ami azt jelenti, hogy a lakosság kontinuitása még tetten érhető. AZ ANYAKÖNYVEK Amint már fentebb említettük, Égerszög református egyházának anyakönyvei 1760-tól maradtak fenn, ezeket jelenleg a Szuhogyi Református Egyházközség hivatalában őrzik. Ezek, bár külön vezetve, de tartalmazzák a filiaként hozzátartozó Gömör megyei Kánó adatait is. Az első kötet 1831-ig tartalmazza a bejegyzéseket (2. ábra). A jelzett évből öt születési bejegyzés olvasható. A temetéseket csak a következő esztendőtől, 1761-től jegyezték fel. A házassági bejegyzések csak 1788-tól olvashatók. Elképzelhető, hogy korábban is feljegyezték őket, de azok elkallódtak. A meglévők is utólag lettek beírva. Az írásképből ítélve maga Fejérvári Sámuel vezette azokat be az anyakönyvbe, de hogy ez utólag történt, bizonyítja a szövegezés („akkori Ekklésia Prédikátora, Fejérvári Sámuelj RáttzAndrás, akkori Tekintetes egyesült Abaúj és Torna Vármegyének hajdúja, Posgai István, akkori Ekklésia Curatora”)11 12 és az is, hogy az évek nem sorba 11 ÉREa, ház-i ak. 1788. I. bejegyzés 12 ÉREa, ház-i ak. 1788. II. bejegyzés 10 TtREL I. 8. d. 17 (Ferencz 1942,22-23)
