Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
180 Csengeri Piroska A falcsonk déli síkjának kutatása során megtaláltuk a torony nyugati falát, s ennek keleti, azaz belső vakolt síkját is azonosítani tudtuk. A mélyítés eredményeként kibontakozott a Ny—K-i irányú fal déli oldalán egy dongaboltozat indítása, valamint előkerült a boltozatot erősítő ÉNy-i szögletes pillér is. Miután megtisztítottuk a kaputorony utóbb tárgyalt, magasabb, északi falával párhuzamosan futó, lepusztult déli falazat tetejét is, nagyrészt lehetővé vált az épület elsődleges értelmezése. Eszerint itt egy alsó szintjén dongaboltozattal lezárt kapuátjáró lehetett, melynek még csak a felső részét találtuk meg — a nyugati fal belső, vakolt szakasza alatt helyezkedhetett el maga a kőkeretes kapu. Nagyon valószínű, hogy a ma a középső vár területén heverő, s egyértelműen egy felvonóhidas kapuhoz tartozó keretkövek ehhez az építményhez tartoztak. Feltételezhető az is, hogy ez a kapuépítmény nem zárult le kelet felé az említett korai keleti várfal síkjának vonalában, ugyanis a már többször említett Ny—K-i irányú falban egyértelmű elválást nem találtunk. Hipotézisként így megfogalmazhatjuk, hogy a középső és a külső várat egykor elválasztó falazathoz — ami egykor külső várfalként is funkcionált talán az eredeti egyszerű várkapu helyére, eddig még ismeretlen időben egy, a keleti falsíkból kiugró, téglalap alaprajzú, nagyméretű, többszintes kapuépítményt emeltek. Figyelemre méltó, hogy a tornyot körülvevő omladékrétegből igen nagy mennyiségben került elő 13—15. századi kerámia, míg a kései, 16—17. századi anyag lényegében hiányzott. A 2014. évi ásatás, habár kiemelkedő tárgyi leletet nem adott, szerencsés módon, számos területen pontosította Szádvár alaprajzát, és építési periodizációjához is fontos adatokat szolgáltatott. Gál Viktor Tiszabábolna határa őskor, neolitikum, bronzkor, római kor (szarmata), késő középkor A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. Tis^abábolna-Kappan-fok-lapos II. (azonosító: 87773): A lelőhely Tiszavalktól 1,2 km-re K-re, a közigazgatási határtól K-re, az egykori Tisza medrét körülölelő folyóterasz középső részén, a közúttól 50 m-re D-re helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor learatott napraforgó borította, mely rossz látási viszonyokat biztosított. 70x50 m-es területen szórványosan őskori kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Tis^abábolna-Kappan-fok-lapos III. (azonosító: 87775): A lelőhely Tiszavalktól 1,6 km-re K-re, az egykori Tisza medrét körülölelő folyóterasz EK-i részén, a közúttól 60 m-re D-re helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor szántott volt, közepes látási viszonyokkal. 40x25 m-es területen közepes intenzitással jelentkező neolitikus kerámiatöredékeket és pattintott kőeszközt gyűjtöttünk. Tis^abábolna-Nádas-fertő (azonosító: 63126): A már korábban is ismert lelőhely a községtől 400 m-re Ny-ra, a közúttól közvetlenül É-ra, a környezetéből markánsan kiemelkedő É—D-i irányú teraszon helyezkedik el. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és boronáit volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 170x50 m-es területen alacsony intenzitással jelentkező őskori kerámiatöredékeket és egy pattintott kőeszközt gyűjtöttünk. A korábbi bejárások alkalmával bronzkori és késő középkori leletek láttak napvilágot. Tis^abábolna-Sportpálya (azonosító: 87777): A lelőhely a településtől 200 m-re Ny-ra, a közúttól 40 m-re E-ra, a sportpálya Ny-i szélén helyezkedik el egy viszonylag lapos területen. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen szántott és boronáit volt, ami jó látási viszonyokat biztosított, azonban a talaj nedvességtartalma miatt nehezen lehetett megközelíteni. Mindössze egy kis területen (30x20 m) gyűjtöttünk római kori (szarmata) kerámiatöredékeket. Tis^abábolna-Kis-telek Nyugat (azonosító: 87779): A lelőhely a községtől 600 m-re K-re, a Rákóczi Tsz mellett, a Sulymos-főcsatorna bal teraszán nyúlik el, a közúttól D-re 60 m-re. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor frissen tárcsázott volt, ami jó látási viszonyokat biztosított. 290x60 m-es területen közepes intenzitással kerültek elő bronzkori és római kori (szarmata) kerámiatöredékek, valamint egy pattintott kőeszköz. Tis^abábolna-Kis-telek Északkelet (azonosító: 87785): A lelőhely a községtől 1,5 km-re K-re, a Sulymos-főcsatorna bal teraszán, attól 150 m-re, a közút déli oldalán, Tiszabábolna és Tiszadorogma közigazgatási határán található. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll; a bejáráskor napraforgó borította, mely rossz látási viszonyokat biztosított. A közúttól induló földút közelében, 35x30 m-es területen gyűjtöttünk szórványosan őskori kerámiatöredékeket.
