Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 171 sarkában meghagyott agyagtömbből alakították ki, amit szintén elláttak még kőpakolással. Ebből az időszakból származik egy ovális kút is (s3), melynek összeomlott ágfonatos szerkezetét is megtaláltuk. A kút betöltéséből egy csaknem ép palack, egy nyakánál eltört palack és egy csigavonalas díszítésű fazék került elő. A feltárás az 1938-ban egyesült három falu közül Sáp határában folyt. Ezt a falut Sáp néven 1221-ben említik először az oklevelek. Munkatársak: Asztalos Fanni, Bárdos Nándor, Galkó József, Gyárfási József, Hajdú István, Juhász Adám, Kalászdi György, Kovács Krisztián, Nagy S. József, Nagy Zoltán, Sáfrány Andrásné, Simon József, Toronya Zsolt Horváth Antónia, Csengeri Piroska, Lás^ló-Ha/dú Melinda Sajókaza-Radvánszky-kastély (azonosító: 16268) bronzkor, római császárkor, Árpád-kor A lelőhelyen 2014. május 5. és 20. között végeztük a Balassi Bálint Általános Iskola bővítéséhez kapcsolódó megelőző régészeti feltárást. Az ásatásra a beruházás által érintett terület két, a korábbi próbafeltárások által lehatárolt részén került sor: a DK-en lévő tervezett konyhaépület területén (felszín 1), másrészt az ENy-i részen, az iskolaudvaron elhelyezkedő épületbővítés területén (felszín 2). Az iskolaépülettől DK-re elhelyezkedő, 116 m2 kiterjedésű „felszín 1” jelű területen összességében 11 régészeti korú objektumot határoztunk meg a gépi humuszolást követően. Három bronzkori tárológödör mellett egy bronzkori kemence került napvilágra. A római császárkort két gödör képviselte, míg egy kút, egy kemence és két gödör az Árpád-korhoz kapcsolható. A feltárt jelenségek közül kiemelendő a két különböző korszakból származó kemence, valamint az Árpád-kori kút, melynek betöltéséből egy ló csontvázának számos, anatómiai rendben lévő csontja került felszínre. Az objektumok átlagosan 150—200 cm-es mélységben kerültek elő sárga, homokos jellegű altalajba, mélyebben agyagos altalajba ásva. A kutatási terület DK-i részén, a próbafeltárás során már azonosított kevert rétegek vizsgálatára a tervezett beruházás teljes mélységében (-350 cm) egy 180 cm széles és 450 cm hosszú kutatóárkot nyitottunk gépi erővel, melyből azonban régészeti korú objektum, jelenség nem került elő. Az iskola belső udvarán, a mai épületektől Ny- ra, illetve DNy-ra, a tervezett épületbővítés helyén nyitottuk meg a 171 m2 összterületű „felszín 2” jelű kutatási területet, melyen összesen 15 régészeti korú objektumot azonosítottunk. Az egyetlen, bronzkori kerámiát tartalmazó cölöplyuk mellett számos, a római császárkorhoz köthető cölöplyuk (4 db), faszenes betöltésű négyzetes gödör (3 db), valamint égett szélű négyzetes gödör (4 db) került felszínre. Az Árpád-kort ezen a területen csupán egy gödör képviseli, valamint beazonosítottunk két, feltételezhetően a közelben elhelyezkedő Radvánszky-kastélyhoz kapcsolódó, újkori (18—20. századi) leletanyagot tartalmazó nagyméretű, de sekély szemetesgödröt is. Az átlagosan 120—150 cm-es mélységben jelentkező objektumok a kutatási terület K-i háromnegyedében összpontosultak, a Ny-i negyedben régészeti objektumot, jelenséget nem találtunk. A terület kiemelt érdekességét jelentik a sűrűn elhelyezkedő, faszenes és égett szélű, a római császárkorból származó négyzetes gödrök. Gál Viktor Sály határa neolitikum, rézkor, késő bronzkor, középkor A Gazdasági Operatív Program keretében zajló „Szélessávú körzethálózati fejlesztések”, GOP-3.1.2-12- 2012-0018 azonosító számú pályázat részeként kiépítendő optikai kábel nyomvonalára vonatkozóan készítettünk Előzetes Régészeti Dokumentációt. A terepbejárásokat 2014. szeptember 18. és október 2. között végeztük Borsod-Abaúj-Zemplén megye DNy-i részén. Sály-Dorgó-dűlőDél (azonosító: 87619): A lelőhely Sálytól 1 km-re ENy-ra, a Dorgó-dűlő D-i részén, a Kecske- kő-tetőtől 800 m-re DK-re, e tető alatti domboldalban került elő. A környező területet legelő, vagy erdő fedte, de a földút két oldalán beszántott sávokban, 60x40 m-es területen néhány neolitikus vagy rézkori pattintott kőeszközt találtunk. Sály-Dorgó-dűlő Esgak (azonosító: 87621): A lelőhely Sálytól 1,3 km-re ENy-ra, a Dorgó-dűlő nevezetű terület E-i részén, a Kecske-kő-tetőtől ÉK-re, egy kisebb platón helyezkedik el. A területet legelő és erdő fedte, de a földút melletti 140x30 m-es szántott sávokból szórványosan neolitikus kerámiatöredékek kerültek elő. Sály-Kis-rét (azonosító: 87623): A lelőhely Sálytól ÉNy- ra 500 m-re, a Kis-rét nevezetű terület K-i részén, a magaslat szélén helyezkedik el. A területet legelő és erdő
