Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben 157 Hernádnémeti-Németi-halom (Bőcs-Nagyhalom) (azonosító: 85685) kora és középső bronzkor, vaskor 2014. február 27-én a BORBAS projekt előkészítő munkálatainak részeként helyszíni szemlét tartottunk a Miskolci Egyetem hallgatóival Hernádnémeti-Németi- halom lelőhelyen. A bronzkori teli település Kalicz Nándor monográfiájában Bőcs-Nagyhalom néven szerepel. A telitől K-re, az egykori vízjárás magaspartján több helyen világos folt látható. Ezeken a területeken a homokos altalaj az erózió miatt a felszínre került. Az egyik ilyen foltban két helyen kiszántott embercsontokat és mellettük frissen törött bronzkori kerámiát találtunk. A sírokat lefényképeztük, majd felszedtük az embercsontot és a kerámiát. A teli település közelsége alapján valószínűsíthetjük, hogy füzesabonyi temetkezésekről van szó. 2014. március 7-én a Herman Ottó Múzeum munkatársaival és Kertész Gabriellával a sírok leletmentése céljából újból a helyszínre mentünk. A 2. sírként nyilvántartott lelet- és embercsont-sűrűsödés területét megtisztítva nem találtunk további régészeti jellegű anyagot, és az altalajt elérve nem jelentkezett sírfolt sem. Az 1. számú sír helyének tisztítása során több rétegben további, erősen bolygatott embercsontok jelentkeztek. Az altalaj elérésekor itt sem mutatkozott sírbeásás foltja. A felszedett csontanyag kevesebb, mint egy ember teljes csontváza. Mindezek alapján megállapítható, hogy a területen temetkezések vannak/voltak, melyeket a talajművelés megbolygatott, és az eredeti helyétől távolabbi területen a felszínre hozott. A helybeliek elmondása alapján a II. világháborúban katonákat temettek el itt. A „sírok” helye a teli település külső lakóövezetében található, így, a régészeti objektumok bolygatásából kerülhetett a bronzkori kerámia az embercsontok mellé. Valószínűsíthető azonban az is, hogy egy, esetleg két megbolygatott bronzkori sírról van szó, melyeknek részeit csak másodlagosan találtuk meg. A lelőhelyen a BORBAS (Borsod Plain Bronze Age Settlements) projekt keretében végeztünk geofizikai kutatást és szisztematikus fémkeresős leletfelderítést 2014. március 19. és 29. között. Geofizikai felmérést 6,75 ha területen folytattunk a teli K-i és Ny-i oldalán, a bolygatások által kialakult rézsűt kihagyva. A geofizikai képen házak egyértelmű nyomai nem mutatkoztak. A központi teli települést a felszínen sötétebb színű széles sáv övezi, melyet árokként értelmeztünk. A geofizikai képen e sáv két szélén egy-egy nagyon markáns, önálló vonalvezetésű, keskeny anomália látható, közöttük leletmentes területtel. A központi domb területén Bácskái István végzett fémkeresős kutatást. Az átvizsgált területen 7 db régészeti korú tárgyat talált, sok lőszermaradványon kívül. Egy salakmaradvány, két kis bronzrög, egy töredékes bronztárgy mellett egy bikónikus fejű, tordírozott szárú bronz tű és egy spirális végű kartekercs sorolható a település korszakához. E tárgyakon kívül egy kelta karperec töredéke is előkerült. Munkatársak: Tobias L. Kienlin, Pusztai Tamás, Bácskái István, a Kölni Egyetem és a Miskolci Egyetem hallgatói P. Fischl Klára Kisgyőr-Halomvár (azonosító: 16014) őskor?, Árpád-kor Az ismeretlen korú erődítés és halomsírok területén a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a BNPI Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területein” projekt (KEOP-3.1.2./2F/09-11-2013-0041), 2. alprojekt keretében végeztünk kutatásokat 2014. november 24. és november 28. között (7. kép). Célunk Kisgyőr-Halomvár építési idejének meghatározása volt. A halomba vágott út partfalában és a központi halomtest közepében található mélyedés kb. 0,5x3 m-es területen történő megtisztításán kívül a halom tetején található háromszögelési pont mellett, a jelenlegi legmagasabban megmaradt területen kutatóárkot nyitottunk. A feltárás eredményeképpen megállapíthattuk, hogy a Halomvár valóban mesterséges építmény, korhatározó leletanyagot azonban egyik szelvényben sem találtunk. A Halomvártól DNy-ra, még a kerítőárkon belül található szántott terület geofizikai kutatása során egyértelmű régészeti objektumot nem sikerült kimutatnunk, ám a szántó bejárása alkalmával egy darab Árpád-kori fazék peremtöredéket találtunk. A Halomvár árkának ÉK-i szomszédságában található sekély, kőpakolásos halmok közül a legnagyobbat (1. halom) llxl m nagyságú kutatóárokkal vágtuk át. A szelvényből összesen egy darab 1x3 cm-es, jellegtelen kerámia oldaltöredék került elő, mely korhatározásra alkalmatlan. A halomsír É-i részéből azonban több szenük famaradványt is gyűjtöttünk, melyek későbbi radiokarbonos kormeghatározása talán szolgáltat némi támpontot a keltezéshez. A halomsír változó mére-
