Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - Csengeri Piroska: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2014-ben
156 Csengeri Piroska Arra a várkápolnával kapcsolatos alapvető kérdésre, hogy a déli falban látható sarokkövek eredeti helyzetben vannak-e, kutatásunk után sem adhatunk megnyugtató választ. Az azonban kiderült, hogy a három egymás felett elhelyezkedő nagyméretű kő közül csak az alsó kettőn figyelhető meg egy jellegzetes, 135 fokos éltörés. A legfelső, anyagában is eltérő elemen ez már nem található meg. A faragott kövek alatt, a sziklafelszínen ugyanakkor két sorban, andezitből rakott kiegyenlítő sorokat azonosítottunk, melyek törés nélkül haladnak tovább keleti irányba a sarokkövek keleti szélétől. A vizsgált kövek környezetében falelválás, kötőanyagvagy kőanyag-váltás nem figyelhető meg. A részletesen dokumentált munka végén nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a sarokkövek egy korábbi kápolna in situ megmaradt részét alkotják. Ugyanakkor az sem bizonyítható, hogy a mai kápolna építésekor — legalábbis a sarokkialakítás tekintetében — tervmódosítás történt volna, mivel a faragott „sarokkövek” alá lerakott szintkiegyenlítő sorok már a téglalap alaprajzú kápolna formájához igazodnak. A nyugati fal mélyebben fekvő lábazati kiugrása egy periódusban épült a falazat felmenő részeivel, azaz az első kápolna maradványai itt sem figyelhetőek meg. Véleményünk szerint a ma is álló várkápolna az alapjaitól újonnan épült, s építése során falai alsó részében falazóanyagként felhasználták egy előző épület egyes faragott kőelmeit. A várkápolnától nyugatra eső falszakasz kivitelező általi visszabontása során derült fény arra, hogy az eddig egységesnek gondolt várfalat belülről, ismeretlen időben megvastagították, azaz köpenyezték. Ebbe az 50 cm vastagságú belső falvastagításba vésték bele utólag az ún. Tárház alatti pince és az ún. Gerendás pince közti átjáró déli boltvállát is. A falvastagítás kora a belső területek korábbi szintsüllyesztése miatt már nem volt meghatározható. A kivitelezés előrehaladása miatt azt sem tudtuk megállapítani, hogy milyen hosszúságban érintette e köpenyezés a déli várfalat. Munkatársak: Bárdos Nándor, Németh Lajos Gál Viktor Gönc-Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom (azonosító: 80737) középkor, 15. század, 18. század A Tiszáninneni Református Egyházkerület felkérésére került sor a gönci Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom szentélyének feltárására, melynek tervezett helyreállítása a Károlyi Gáspár Program részeként valósul meg. A tervásatást 2014. március és április hónapjaiban végeztük.2 Gál Viktor, Miskolc%i Melinda Hegymeg-Második-völgy (azonosító: 88209) ismeretlen kor A „Szélessávú körzethálózat fejlesztés, optikai kábel elhelyezése oszlopsoron és alépítményben (Edelényi, Szikszói Kistérség; optikai kábelépítés; I. ütem)” című projekt kapcsán Szendrőlád, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Hegymeg, Tömör, Monaj, Nyésta, Abaújszolnok, Lak, Kupa és Szakácsi települések kül- és belterületén haladó nyomvonalra vonatkozóan Előzetes régészeti dokumentációt készítettünk a Magyar Nemzeti Múzeum — Nemzeti Örökségvédelmi Központ megbízásából. A terepbejárásokat 2014. szeptember 29. és október 1. között végeztük. A lelőhely Hegymegtől Ny-ra, a közút É-i oldalán, közvetlenül az út mellett található. 60x50 m-es területen szórványos, meghatározhatatlan korú leletet gyűjtöttünk. Munkatársak: Tóth Krisztián, Galkó József, Gregóczki Gergő, Juhász Ádám, Nagy S. József, Simon József és Toronya Zsolt Fekete Fásuló Hejőbába-Eszaknyugati külterület (Keringő-csa- torna É-i partja) (azonosító: 88797) rézkor, késő bronzkor, középkor A lelőhely a községtől ENy-ra, a volt Új Elet Tsz telepétől ENy-ra, a Keringő-csatorna vizenyős kiszélesedésének É-i partján, egy K—Ny-i irányú kiemelkedésen helyezkedik el. Pusztai Imre leletbejelentése nyomán vált ismertté, aki 2014 márciusában mintegy 400x150 m-es területen gyűjtött leleteket — rézkori és késő bronzkori kerámiatöredékeket (összesen 9 db-ot), valamint egy középkori ekepapucsot. Csengeri Piroska 2 Az erről szóló előzetes jelentést ld.: Gál Viktor—Miskolczi Melinda: A gönci Római Katolikus Plébániatemplom 2014. évi feltárása. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV (2015), 311-325.
