Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - B. Hellerbrandt Magdolna: A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon
A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon 15 ezért nem látszottak a felszínen az objektumok foltjai.7 A települést félkörívben övező árok vonalát Polgár 29. lelőhelyen is megfigyelték (V. SZABÓ 2004, 144). Az erődített telepek ismertek vidékünkön a neoli- tikumtól (B. HELLEBRANDT 2005, 47). A tapasztalatok alapján nagyobb méretű föld- és vízivárakat a pilinyi kultúra hordozói kezdtek építeni a hegyekben. Példa erre a Hernád bal partján Vilmány- Haraszti-dűlő (B. HELLEBRANDT 2003b, 217-237; 2003c, 69-84; B. HELLEBRANDT-CSENGERI 2011, 252). Ezeknek a telepeknek az elrendezési sémája tehát a sánccal-árokkal erődített telep, és a vízzel körülvett legelő az állatok számára. A telepek közelében temetkezési halmokat láthatunk. A föld- és vízivárak stratégiailag jelentős pontokon, azaz átkelőhelyeknél voltak eddigi megfigyeléseink szerint a Sajó és a Hernád bal partján. Körömnél a Sajón mindig volt átkelő,8 a 18. század végén híd vezetett a túlpartra, és vámot szedtek (BARSI1998, 505). A Sajón ma rendszeres kompjárat üzemel. A Kápolna-dombon az építkezés és az ásatás során számos szárnyas akna került felszínre, mind felrobbant állapotban. A Muhi és Köröm közti átkelő a II. világháború alatt hadászati célpont volt. Gondolhatunk arra, hogy a késő bronzkorban a Sajó és a Hernád bal partján létesített föld- és vízivárak (B. HELLEBRANDT 2003b, 217-219; 2004, 171—186) az átkelőhelyeket biztosították, és ugyanakkor a Gáva-kultúra közösségeinek határát is védhették. AZ 1996-OS ÁSATÁS ÉS A 2014-ES FELTÁRÁS HÁZAI, ILLETVE STRATIGRÁFIAI EGYSÉGEI HÁZAK LEÍRÁSA9 10. objektum (7. kép 1-2; 8. kép) Nagyméretű foltja, hamuszürke kitöltése látszott a nyeséskor, az eredeti felszíntől 125 cm mélységben. Néhány 7 Az agyagos talajréteg a napon megkeményedik, bonthatatlanná válik. Az ásatáskor locsolnunk kellett, mert visszapattant róla a csákány, eső után viszont nem nyelte el a vizet, kis árkokkal kellett lecsapolni a felesleget. 8 A barokk homlokzatú pálos révház megtekinthető műemlék Körömben a Sajó-parton. 9 Az 1996-os ásatás öt háza publikált (B. HELLEBRANDT 2015, 199-212). A táblákat a képszerkesztő a képméreteknek megfelelően átrendezte, de a méretarányok elcserélődtek a 2., 5. és a 6. képeken. Az objektumokat 0—50 cm, a tárgyrajzokat 0-3 cm méretarányban rajzoltam, ez utóbbi alól kivétel a 4. kép 3-4, 8, melyek helyesen 0-9 cm méretarányban kerültek a 4. táblára. paticsot, cserepet és csontot találtunk a felületén. A kerek, 2. számú vízügyi építmény alapozásakor a ház ÉK-i részét elpusztították. A megmaradt résznél a legnagyobb sz.: 435 cm, megmaradt h.: 350 cm. A ház közepén nagyméretű, 44 cm átmérőjű cölöplyuk volt, mely 196 cm-re mélyedt az agyagos talajba. A nagy cölöplyuktól északra egy 20 cm átmérőjű erősítő oszlop helyét dokumentáltuk, melynek mélysége 122 cm. Erre az oszlopra azért volt szükség, mert a nagyobbik cölöp ÉK felé dőlt. A 7. képen láthatjuk, hogy a cölöplyuk a szélességet tekintve középen van; itt a ház 410 cm széles. A hosszúságot nézve a nyugati széltől 200 cm-re helyezkedett el a nagy cölöplyuk, tehát a ház eredetileg 450 cm hosszú lehetett, azaz szabálytalan kerek, vagy kissé ovális alakú. A ház tengelye ÉK—DNy, a bejárat, illetve a lejárat az elpusztított részen valószínűsíthető. A ház mélysége10 154 cm volt a középső tartó oszlopnál, a déli széle felé 174 cm-ig mélyült. A középső oszloptól délre 100 x 140 cm ovális alakú mélyedést bontottunk ki, mely 185 cm mély, azaz 30 cm-rel a járószint alá süllyesztették. Különböző átmérőjű és mélységű cölöplyukakat találtunk, ezek a ház nyugati részén sűrűsödtek. A kis cölöplyukak 7 cm-re mélyedtek a járószintbe. A ház földbe mélyedő része a szélétől befelé lejtett 10—20 cm-t, mint a Kemenczei által feltárt 8. obj., ház esetében (KEMENCZEI 1984, 158: Abb. 22). A 10. obj., ház DNy-i részén feküdt a bronz karperec töredék. A házból 80 darab tárgy került elő, leltári számuk: 99.36.670-750. 13. objektum (9. kép 1—2; 10. kép) A 10. obj., háztól ÉK-re került elő. Mellette helyezkedett el a 16. és a 20. obj., ház. A 13. objektum nagyméretű, ovális, szürke, hamus foltként jelentkezett 138 cm mélyen, s ÉK-i részéhez egy kisebb kör tartozott, ennek kitöltése sárga-barna föld (9. kép 1). Az ovális hossza: 320 cm, átlagos szélessége: 250 cm. A kisebb kör 130 x 120 cm-es. A bontás során cserepek és csontok kerültek elő. A ház tengelye ÉK—DNy-i. A kisebb körnél, azaz az ÉK-i résznél lehetett a lejáró, mélysége 2 m. 6 cm-rel magasabb „küszöb” után jutottak a nagy, ovális alakú házba, melynek alja 6—14 cm-rel volt lentebb a bejárati, nagyjából kör alakú rész szintjénél, azaz 204—214 cm mélyen volt. A ház DNy-i végétől 45 cm- re találtuk a nagy tartóoszlop helyét, mélysége 25 cm, a ház járószintjétől számítva. Ettől a cölöplyuktól nyugatra volt két kisebb lyuk, majd a bejárat felé is egy, és a bejáratnál két oldalt egy-egy, s a ház falánál is egy (9. kép 2; 10. kép). 199 darab tárgy került elő ebből a házból, így különböző edénytöredékek, tál, kocsikerék, tűzikutya, illetve agyagnehezék darabja, patics, tapasztás, melyek 99.36.822-1021. számon kerültek nyilvántartásba. 10 A feltárás során a mélységadatokhoz hozzászámítottuk azt az egy métert, amit ledózeroltak, ezt tartalmazzák a helyszínrajzok. Később láttuk a pusztulási szintet, és azt, hogy ez az eredeti, a Gáva-kultúra szintje. Tehát a dokumentáció rajzainál és a leírásban 1 m plusz van.
