Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)

Régészet - Vörös István: Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata

127

Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település arcbaeozoológiai vizsgálata

Objektum típusa

ház

gödör

méhkas alakú verem

„anyagnyerő”

gödör

verem

Összesen

Objektumok száma

8

37

29

ii

7

92

db

db

db

db

db

db

%

Szarvasmarha

484

438

227

228

36

1413

42,3

Juh

143

112

74

67

19

415

12,4

Kecske

8

4

1

18

31

1,0

Sertés

551

297

193

132

24

1197

35,8

Ló

14

45

24

17

5

105

3,1

Kutya

122

29

18

4

5

178

5,4

Háziemlős

1322

925

537

466

89

3339

100,0

Őstulok

30

3

1

4

38

12,0

Gímszarvas

48

32

8

20

1

109

34,3

Őz

1

6

2

2

11

3,4

Vaddisznó

63

26

31

9

129

40,6

Farkas

1

1

0,3

Vörös róka

1

14

15

4,7

Mezei nyúl

4

2

8

14

4,4

Hód

1

1

0,3

Vademlős

148

68

58

43

1

318

100,0

Madár

6

3

3

12

3,1

Mocsári teknős

15

4

2

21

5,4

Béka

8

2

2

1

13

3,4

Hal

109

28

22

13

1

173

44,7

Folyami kagyló

36

46

46

35

5

168

43,4

174

83

73

51

6

387

100,0

égett állatcsont

16

16

csonteszköz

2

1

3

1660

1076

670

560

97

4063

%

40,8

26,5

16,5

13,8

2,4

100,0

2. táblázat. Köröm-Kápolna-domb. Objektum típusok szerinti állatfaj gyakoriság (db) Table 2. Köröm-Kápolna-domb. Distribution of the animal species according to feature types (NISP)

mocsári teknős (Emys orbicularis L.), béka (Anura) és hal (Pisces), illetve nagy mennyiségben folyami kagylóhéj (Unió) került feltárásra (7. táblásai).

A feltárt településről 4063 db állatmaradványt gyűjtöttek be (/. táblásai). A háziemlős csontmaradványok darabszáma 3339 (82,2 %), a vademlősöké 318 (7,8 %), a madár/teknős/béka/halmaradványoké 219 (5,37 %). A kagylóhéjak darabszáma 168 (4,13 %). A táblázatban szereplő „16 db égett állatcsont” (70. ház), illetve a három csonteszköz töredék (26. méhkas alakú gödör és 84. verem) fajra nem volt meghatározható.

A település emlős faunalistájában az állatfajok gyakorisági sorrendje a maradványok darabszáma alapján: szarvasmarha — sertés — juh — kutya — vaddisznó — gím- szavas — ló — őstulok és a kecske. További 5 faj csont darabszáma 1 és 15 között változik (1. tábládat).

A három ásatási szezonból 92 objektum tartalmazott állatmaradványokat. Az objektumok típusok szerinti eloszlása: 8 db ház (gödörház és téglalap alakú), 37 db eltérő méretű gödör, 29 db eltérő méretű méhkas alakú verem, 11 db ún. „anyagnyerő” gödör és 7 verem (3 „gabonatároló”, 4 téglalap alakú). Az állatcsont anyag topográfiai eloszlása aszimmetrikus. Az állatmaradványok közül a legtöbb, 40,8 % a házakból, 26,5 % a gödrökből, 16,5 % a méhkas alakú vermekből, 13,8 % „anyagnyerő” gödrökből és végül a legkevesebb a vermekből (2,4 %) került elő (2. tábládat).

A csökkenő csontmaradvány darabszámot mutató négy objektum típus (ház, gödör, méhkas alakú verem, „anyagnyerő” gödör) sorrendje véletlenszerű. A belőlük előkerült háziállat fajok gyakorisági változása azonban érdekesen alakul. Közel azonos mértekben a szarvasmarha előfordulása emelkedő (36,6—49,0 %), a sertés csökkenő (41,6—28,4 %) tendenciát mutat. A kiskérődzők kisebb mértékű emelkedést (11,5—18,2 %), a kutya jelentős (9,3—0,8 %) csökkenést jeleznek.