Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Mészáros Erika: A boldogkőváraljai szentsír restaurálása és liturgiatörténeti jelentősége
516 Mészáros Erika 6. kép. Szentsír, Maigrauge apátság, Fribourg, Svájc Forrás: http://www.maigrauge.ch/de/kloster/geschichte-der- abtei/das-ostergrab.html (2014.01.03.) Fig. 6. Sepulchre Abbey of Maigrauge, Fribourg Switzerland. 7. kép: Úrkoporsó, Chemnitz, Németország. Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/ thumb/9/9e/Chemnitz_Schlossbergmuseum_Heiliges_ Grab_l.JPG/400px-Chemnitz_Schlossbergmuseum_Heiliges_ Grab_l.JPG (2014.03.03.) Fig. 7. Tomb of Christ, Chemnitz Germany. Díszletszerű kialakításuk nem enged belépést a sír terébe, így a hívek az Oltáriszentségnek csak távoli szemlélői maradnak. (Pl. Szent Mihály templom Gaißach, 1711, Németország; Kramsac, 1750, Ausztria.) Ha a történelmi Magyarország területéről keresünk analógiát, a boldogkőváraljai szentsír felépítésében leginkább a rudnoki (9. kép), valamint a szepesszombati (10. kép) emlékekhez hasonló. A rudnoki szentsír, melynek keletkezési ideje ugyan későbbre tehető (1862), szintén három íves kapuból áll, melyekre szürke köveket festettek. Hátfala azonban ipari termék, a boldogkőváraljaitól teljesen eltérő. A szepesszombati példa a barokk kor jegyeit viseli, ábrázolása sokkal gazdagabb, s kapuinak száma is több, melyek festése nem sírbarlangot, hanem építészeti architektúrát idéz. Ebben az esetben inkább a hátfal hozható fel analógiaként, melyen szintén megjelenik a felhőkkel körbevett, fénysugarakkal díszített központi tér, amely az Oltáriszentség-tartó hátteréül szolgált. Mivel az említett példák kis kápolnában állnak, a sírt őrző katonákat nem az első kapura, hanem a kápolnát lezáró ajtószárnyak belső oldalára festették, hogy jobban érvényesüljenek. Analógiaként említhető a felsőtárkányi templom számára készült szentsír 1816-ból származó terve is. (11. kép A vázlaton egymás mögött több, márványozott íves kapu szerepel. Az első kapun egy-egy sírt őrző páncélos katona látható pajzzsal és lándzsával a kezében. A hátfalra festve, vagy elé helyezve a halott Krisztus mása nyugszik. Fölötte az Oltáriszentség-tartó egy, a hátfalra rögzített kis polcon áll, mellette gyertyák. A boldogkőváraljai szentsír hátfalán található nyílás szintén az Oltáriszentség-tartó helyeként szolgálhatott, amely alatt kellett lennie egy támasztéknak is. A nyílás mérete és formája megegyezik a 18. század végéről származó2 Oltáriszentség-tartó talpának méretével. A boldogkőváraljai szentsír — méreteit és kialakítását tekintve — egyedülálló hazánkban. Jelentőségét az is fokozza, hogy míg a vele egykorú, ma is használatban lévő szentsírok (Ludányhalászi, Gyöngyöshalász) ipari termékek, addig a boldogkőváraljai szentsír egyedi alkotás, jelenlegi ismereteink szerint nincsen párja. A szentsír három elemének (az angyaloknak és a hátfalnak) a restaurálása lezárult a Magyar Képző- művészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének végzős hallgatói által a 2012/2013-as és a 2013/2014-es tanévben. Az ötödéves festőrestaurátor szakmai feladat vezetője Forrai Kornélia, a konzulens Menráth Péter volt. Az angyalok restaurálását Szabó-Ganczaugh Júlia és Mészáros Erika, a hátfal restaurálását pedig Bakonyi Tímea, Eder Anita, Kuna Ágnes és Zámbó Krisztina végezték. A szentsír eredeti felállásáról rekonstrukció is készült (12. kép. Bízunk benne, hogy a műtárgy további darabjainak restaurálására is hamarosan sor kerülhet, mert nagy veszteség volna a hazai kultúra számára a szentsír többi elemének elvesztése. 2 Az Oltáriszentség-tartó a nagyszombati trinitárius kolostorból származik, innen vette meg a kegyúr a rend feloszlatásának idején, 1783-ban.
