Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Vissza a barokkhoz. Barokk festménymásolatok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében
Vissza a barokkhoz 505 UN )• \ H! - : I NAt- '\ 1)1 WEM SELFS HIER VYT GEBEELT m tot den Armen syne ionst 'aenyedlrvoor cestelt M1TS DEN ARMEN ERFGENAEM MALCKl IN DE HELFT VAN SYN GOET WENSCHDAT DAER D®R V HER í CERAECk' chYoock het selve doet OMMET Silt COET TE NlAEOENRtf| PDT GODT SYNSlELVTLT ONTFß b' OCT 03 A. A.TA 73 é 5. kép. V. Komáromi-Kacz Endre (1880-1969): Simon de Vos portréja. Másolat Abraham de Vries után, 1906. Ltsz. 94.50. (Fotó: Kiss Tanne István) Fig. 5. V. Endre Komáromi-Kac% (1880-1969): Portrait of Simon de Fos. Copy after Abraham de Fries, 1906. Inv. no. 94.50. (Photo by István Kiss Tanne) V. Komáromi-Kacz Endre (1880—1969): Másolat Abraham de Vries után, 1906. olaj, vászon, 121x92,5 cm; Ltsz. 94.50. Jelzet jobbra lent: CopiaS. de Vos után / Komáromy KacfE. Származás: Képzőművészeti Főiskola Eredeti mű: Abraham de Vries (1590 körül—1650): Simon de Vos portréja, 1635. Antwerpen, Museum Maagdenhuis Komáromi-Kacz Endre a Mintarajztanodában Balló Edénél kezdte tanulmányait, München és Nagybánya után, 1903-1907 között Benczúr Gyula mellett, a Mesteriskolában képezte magát. Nagytekintélyű tanárai a másolatkészítés önképzési módszerének, ugyanakkor a barokk hagyományok tiszteletének is elkötelezett hívei voltak. Állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Hollandiában és Belgiumban. A Miskolcon őrzött festménymásolat ekkor született. Komáromi-Kacz Simon de Vos (1603—1676), Antwerpenben működő festő után készült kópiaként jegyzi munkáját, ami a korban helytállónak vélt attribúción alapul. Szignatúra hiányában, a fent olvasható felirat félreérthető megfogalmazása alapján/1 s mert a portré modora, festői minősége ennek nem mondott ellent, Vos önarcképeként élt a köztudatban. Csak 1909-ben, a kép restaurálásának köszönhetően — az ekkor feltárt szignatúra nyomán — vált ismertté, hogy Simon de Vos portréját Abraham de Vries készítette. Komáromi-Kacz másolata tehát — már előzetes közreadásunk szerint is — 1909-et megelőzően született. A másolatkészítés évszámát az időközben kapott adatok 1906-ban jelölik 52 meg. Az eredeti festmény felső sarkaiba az ábrázolt halála után került fel a rímekbe szedett, nekrológnak ható versike, amely a festőről mint a szegények patrónusáról emlékezik meg. A portré az ábrázoltat példaképként állítja a közösség elé, aki vagyonának felét a szegények javára hagyta hátra. A festmény az antwerpeni segélyegylet által fenntartott árvaház tulajdona volt. A festmény nem tartozik az európai festészet közismert remekművei közé, Komáromy-Kacz választásában tehát erősen emocionális indíttatás gyanítható. Nem kizárt, hogy tudomása volt a portré által közvetített eszméről, de valószínűbb, hogy elsősorban a festői értékek gyakoroltak rá hatást. Az Antwerpenben csak rövid ideig működő Abraham de Vries Hollandiában született, festészete Rembrandt és Frans Hals hatása alatt bontakozott ki. Simon de Vos portréjának általunk ismert méltatása a jelenkor recepcióját tükrözi. Dániel Christiaens, a Maagdenhuis múzeum kurátora mint legkedvesebb festményét értékeli, kiemelve báját, a nézőre gyakorolt hatásának erejét, mérsékelt színskáláját, az ábrázolt elegáns és barátságos jellemének ábrázolását.31 32 33 Lehetséges, hogy Komáromi-Kacz figyelmét is ezek az erények ragadták meg, mikor a kép másolatának elkészítése mellett döntött. 31 „SIMON DE VOS HEEFT NAER DE CONST / HEM SELFS HIER VYTGEBEELT.” Magyarul: Simon de Vos a művészetben mutatja meg magát. (Jan Post fordítása) 32 Az írott forrásokból ismert klasszikus másolatok jegyzékét Révész Emese és Szentesi Edit adatgyűjtései alapján Révész Emese állította össze. A teljes — csak részben publikált — adat- állományt Révész Emese bocsátotta rendelkezésemre. 33 Az eredeti alkotásra vonatkozó ismeretek forrása: http://www. codart.nl/495 (2014. július 1.)
