Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Pirint Andrea: Vissza a barokkhoz. Barokk festménymásolatok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében
Vissza a barokkhoz 501 teszik differenciálhatóbbá, de a másolatkészítés idejének művészeti nóvumai tekintetében is meglepetésekkel szolgálhatnak. KATALÓGUS 1. kép. I. Balló Ede (1859—1936): A kerítőnő. Másolat Jan Vermeer van Delft után, 1913. Ltsz. 94.47. (Fotó: Kiss Tanne István) Fig. 1. I. Ede Balló (1859—1936): The Procuress. Copy after Jan Vermeer van Delft, 1913. lnv. no. 94.47. (Photo by István Kiss Tanne) I. Balló Ede (1859—1936): Másolat Jan Vermeer van Delft után, 1913. olaj, vászon, 144x130 cm; Ltsz. 94.47. Jelzet nélkül Származás: Képzőművészeti Főiskola Eredeti mű: Jan Vermeer van Delft (1632-1675): A kerítőnő, 1656. olaj, vászon, 143x130 cm; Drezda, Staatliche Kunstsammlungen, Gemäldegalerie Alte Meister (Ltsz. 1335) Noha Vermeer korának méltányolt mesterei közé tartozott, neve később a teljes feledés homályába merült. Művészetét a 19. század közepén fedezte fel a kutatás, s ekkor indult meg életművének feltérképezése, feldolgozása. Nemcsak a művészettörténet-kutatás, de a párhuzamos művészeti mozgalmak (az impresszionizmus, majd az avantgárd) is az európai festészet forradalmárai, egyúttal a modern művészet előfutárai között jelölték ki helyét. 1913-ban, a másolat készítésének idején már mint a holland aranykor egyik legnagyobb festője élt a köztudatban, s felmagasztosulása az 1920-as években csak újabb lendületet vett. A Képzőművészeti Főiskoláról származó, szignálásán és a nyilvántartásba Balló Ede munkáiként bejegyzett másolataink közül ez az egyetlen, amit ma is határozottan neki tulajdonítunk. A Balló-féle másolatokból rendezett állandó tárlat összesen tíz Vermeer- másolatot tárt a közönség elé (BALLÓ 1934, kát. sz. 41—50). A kiállítási katalógus Vermeer-csoportjának elsőként bejegyzett tételei a drezdai gyűjtemény két kincsét nevezik meg: a Vevelet olvasó lány nyitott ablaknál című jelenetet,17 valamint a miskolci másolat alapjául szolgáló kompozíciót, amely a hagyományos elnevezésével ellentétben Holland életkép címen szerepelt.18 Az állandó kiállításon bemutatott másolatot azonban ma is a Szépművészeti Múzeum őrzi,19 20 így a miskolci kép azzal nem lehet azonos. Hogy mégis Balló szerzősége mellett foglalunk állást, azt a vászon hátoldalán olvasható feliratok indokolják, úgy mint balra fent ecsetírással: „Vermeer van Helft / Dresden / 1915 Jun-JuL”, és közép tájt sablonírással: „Copie nach / N° 1335 / derKönigl: / Gemälde Galerie / yu Dresden / 1913”. Balló Ede naplójából tudni lehet, hogy a festményről pontosan a felirat által jelzett időben készített másolatot. 1913 júniusának végén született az a naplóbejegyzés, amelyben azt írja: .hozzáfogtam a képtárban lévő nagy Vermeer-kép másolásához A kép címe: A. bordélyházban. Vermeer egy korai mesterműve. A vásznat egy év előtti tanulmányaim alapján otthon készítettem elő, a képet gondosan aláfestettem, így a munka simán és igen gyorsan haladt. Nagy kedvvel készítettem el az annyira festői alkotás másolatát. Bár Vermeernek e korai képe még nem képviseli teljes tökélyében festési modorát, rendkívülpitoreszk elgondolás és zamatos színhatások iránti érzéke már benne rejlik. liléjétől végig nagy érdeklődéssel dolgoztam a másolaton és nagyon örülök, hogy e képet többi kópiámhoz csatolhatom. ’m Tekintetbe véve a miskolci másolat kimagasló kvalitását, a Szépművészeti Múzeumban lévő kópiával megegyező méretét, továbbá azt a tényt, hogy Balló gyakorlatától nem volt idegen a több példányban történő másolás, igazoltnak látjuk azt a kijelentést, hogy a miskolci példány ugyancsak Balló Ede munkája. 17 Kát. sz. 42. Brieflesendes Mädchen am offenen Fenster. Dresden 18 Kat. sz. 41. Holländisches Lebensbild. Dresden 19 Ltsz. B97 (olaj, vászon, 145x130 cm) 20 A Balló Ede naplójából vett idézetet közli: RÉVÉSZ 2004, 124-125.
