Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hajnáczky Tamás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányság helyzete a szocialista korszakban a levéltári források tükrében
492 Hajnáczky Tamás gességét az érintett településeken a cigányság „elmaradott helyzetével”, illetve magas számával és arányával indokolták.85 Az APB állásfoglalásának végrehajtására kiadott 3223/1985. sz. minisztertanácsi határozat többek között utasította az illetékes szerveket egy cigány kulturális szövetség létrehozására, illetve egy cigányságnak szóló lap kezdeményezésére. Továbbá a cigány lakosság foglalkoztatási, lakhatási és oktatási helyzetének a javítása érdekében fogalmazott meg különböző határozati pontokat (HAJNÁCZKY 2014c, 134-143). A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB a minisztertanácsi határozat végrehajtásának az érdekében rövidesen, 1985 októberében megfogalmazott egy határozatot a Megyei Tanács 1984-es rendeletének a kiegészítésére. Immáron megyei szinten is megjelentek a kényszerasszimilációs cigánypolitika felül bírálatának az első lépései: „A közművelődési intézmények helyezzenek nagy súlyt a cigány közösségek kulturális hagyományainak felkutatására, ápolására. Ahol igény mutatkozik rá, segítsék elő homogén cigányklubok, együttesek létrehozását.’*6 Továbbá a VB határozat többek között megbízta a Megyei Koordinációs Bizottságot, hogy készítsen egy feladattervet a VII. ötéves tervidőszakra, melyet 1987 áprilisában fogadott el a Megyei Tanács VB és rendelte el, hogy jelenjen meg a Megyei Tanács Közlönyében.87 Az 1980-as évek második felétől már a pártállam vezető funkcionáriusai is (pl. Pozsgay Imre HNF főtitkár, Kozákné Készéi Veronika TKB titkár) nyíltan fogalmaztak meg kritikai hangokat a pártállam kényszerasszimilációs cigánypolitikájával kapcsolatosan (MURÁNYI 1986, KOZÁK 1986, 7). 1985-ben a Hazafias Népfront berkein belül létrehozták az Országos Cigány Tanácsot (MAJTÉNYI—MAJTÉNYI 2012, 94—95), a Művelődésügyi Minisztérium 1986-ban megalapította a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét,88 mely rövidesen Cigány Újság (Romano Nyévipe) címmel lapot is indított.89 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1988. november 15-én hatálytalanította az 1961-es, illetve az 1979-es párthatározatok azon részét, melyek leszögezték, hogy a cigányságot nem lehet nemzetiségnek tekinteni. Továbbá lehetővé tette, hogy a magyarországi cigányság kezdeményezze nemzetiségként történő elismerését.90 85 MNL BAZML XXIII-2a 192/1985. 86 MNL BAZML XXlII-2a 193/1985. 87 MNL BAZML XXIII-2a 196/1987. 88 MNL OL M-KS-288. f. 41/1986/468. ő. e. 89 MNL OL M-KS-288. f. 41/1987/487. ő. e. 90 MNL OL M-KS-288. f. 5/1988/1043. ő. e., MNL OL M-KS288. f. 4/1988/246-247. <5. e. Egyes tanácstagok sürgetésére, valamint az úgynevezett miskolci gettóügy91 apropóján a Megyei Tanács 1989 decemberében ismét átfogóan tárgyalta a megyei cigányság helyzetét. Az ülésen előterjesztett jelentés átfogóan a következőket jegyezte meg: „A megyei tanács határozatában és a megyei koordinációs bizottság intézkedési tervében foglaltakat a helyi tanácsok eltérő színvonalon és hatékonysággal hajtották végre A2 A beszámoló több tekintetben lesújtó képet festett a megyei cigányság helyzetéről; a foglalkoztatottságot nézve súlyos visszaesésről számolt be, a telepfelszámolás kilátástalanná vált, mivel a CS-lakás program megszűnt, az oktatás terén megállapítást nyert, hogy rohamosan emelkedett a cigány tanulók aránya a kisegítő osztályokban, gyógypedagógiai intézményekben. Ugyanakkor a cigánypolitikában bekövetkezett fordulat valamelyest éreztette a hatását Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: „Megyénk több területén cigányklubok tevékenykednek. [...] segíti az ott élők felzárkóztatását, identitás tudatuk növelését. Hagyományőrző cigányegyütteseink [...] nagy sikerrel léptek fel az 1987-ben Miskolc városban megrendezésre kerülő nemzetköz} cWny folklórfesztiválon, de azóta több külföldi fellépésükre is sor került.”n Összegzésképpen megállapítható, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén megyében már az 1961-es párthatározatot megelőzően is foglalkoztak a cigány lakosság helyzetével az MCKSZ kérésére. Vendégh Sándornak az 1959. november 23-án elhangzott beszéde — melynek gépelt változatát elküldték a megyének — jelentős szerepet töltött be mind országos, mind megyei szinten. Ténylegesen ettől a ponttól kezdődően kezdtek el foglalkozni egy megadott irányvonal mentén a kérdéssel a központi szervek, illetve a vizsgált megyei tanács. Az imént említett beszéd elemeit is tartalmazó 1961- es párthatározat hivatalosan is lefektette a teendőket, valamint a cigánysággal kapcsolatos ideológiai állásfoglalást. Végrehajtása során rövid időn belül szembesült a pártállam és a vizsgált megye a feladat nehézségével, különösen az úgynevezett „szociális követelményeknek meg nemfelelő telepek felszámolása” terén. Az 1960-as, 1970-es években az 1961-es párthatározatban foglaltakhoz mind országos, mind megyei szinten hűen ragaszkodtak az illetékesek. Az 1979-es párthatározat az elődjét nem tagadta meg, annak alapvetéseit megőrizte, a változtatások 91 Lásd bővebben LADÁNYI 1991,45-54; HAJNÁCZKY 2014d, 50—53. A miskolci cigányság helyzetéről két hosszabb kutatási jelentést is előterjesztettek az ülésen, melyeket a vizsgálat vezetője a Borsodi Szemlében is publikált (TÓTH 1988, 33—40; 1990,17-21). 92 MNL BAZML XXIII-la 41/1989. 93 MNL BAZML XXIII-la 41/1989.
