Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Mikita Gábor: Átdíszletezések. A magyar színházak államosítása
Atdíszletezések 479 as iiaamak ItHwhMDM&h oíutiWai*,4na%C-«Ki.c ZkUjraA srinhjivx. yxat-utnMá WGisxtt <maa ■ovujl a.fVu!>6ótnkcd! Deleníktnn CLfvatkonóuó’ mozgoloioba! 'tawxíszi munhiuxd ÁtÁmU/unJL aJz.0, uáUaszíásnoi,! '/O 'COTO?CV2. /cx^Ctxi CX biZte&tK1 fZCXftí^ <^y -&2XZÓY& CL ttztosfász. í&S-Z-U/x/z ' y 5. kép. Fekete Alajos színművész rajza a patronáló mozgalomról. (HÓM SZGY) Fig. 5. Illustration from actor A-lajos Fekete about the patronage movement. 6. kép. Fekete Alajos színművész rajza az SZ. B. választásokról. (HÓM SZGY) Fig. 6. Illustration from actor Alajos Fekete, depicting the SZ. B. elections. A bevételi előirányzat növelése. 4. A színház dolgozóinak világnézeti és szakmai képzése, szemináriumok továbbfejlesztésével, Sztanyiszlavszkij-körök, stúdiók megteremtése útján. 5. A közösségi szellem kialakítása. 6. A munkaverseny mozgalom széles alapokra való helyezése, egyéni és tömegmeggyőzés útján. A tájszínházi előadások országos viszonylatban való kiszélesítése oly módon, hogy a legkisebb ipartelepre és faluba is eljuttassák a színjátszáson keresztül a szocializmushoz méltóbb realista kultúrát.”18 Horvai István, a Művész Színház rendezője az ország valamennyi rendezőjét versenyre hívta: ki tudja a szovjet próbarendszereket hatékonyabban meghonosítani? Minden téren a szovjet példa követését hangoztatták a színházi világban is. A Moszkvai Kis Színház 125 éves jubileumát minden társulat megünnepelte 1949 októberében: dísztársulati ülésekkel, táviratban köszöntötték a nagy múltú teátrumot. A miskolci színház dolgozói a munkaverseny keretén belül „Ismerd meg a 18 Kis Újság, 1949. november 6. Szovjetuniót” mozgalmat hirdettek, a bekapcsolódásra felhívták az ország többi színházát, a Sztanyiszlavszkij- kör stúdióban ismertették a legújabb szovjet darabokat. A Miskolci Nemzeti Színház valamennyi dolgozója belépett a Magyar—Szovjet Társaságba, amelynek helyettes főtitkára a színház igazgatója, Szendrő Ferenc volt. A felajánlások közül az egyik legkülönlegesebb a miskolci színház két művésze, Agárdi Gábor és Pagonyi János felajánlása volt: a színház huzatos művészbejárójának újjáépítésére vállalkoztak, s ehhez az építőanyagot rabruhába öltözve a rendőrség előtti építkezésről tulajdonították el (KÁRPÁTI é. n., 49). A színház és közönség viszonya is új megközelítésbe került: Miskolcon színészklubot hoztak létre, ahol a társulat tagjai a munkásközönséget látták vendégül. A színészek vállalták egy-egy munkás színjátszó csoport patronálását, a színházakban pedig külön díszpáholyt biztosítottak az élmunkásoknak. Az első államosított évad tapasztalatainak révén több módosítás történt az 1950/1951-es évadra. Tovább erősítették a táj színházi tevékenységet, a kis falvak
