Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Makár Zsófia: Tollal é s fakanállal. Herman Ottóné Borosnyay Kamilla irodalmi, közéleti működése
408 Mlakár Zsófia 1. kép. Herman Ottó feleségével, Wartha Vince felvétele, 1885 körül. (HÓM Ltsz. 70.48.15) Fig. 1. Ottó Herman with his wife. (Photo by Vince Wartha, around 1885, HOM, Lts% 70.48.15) Kamilla leánya tanítónői pályára lépett,3 de már jóval képzését megelőzően írni kezdett.4 Első, balul sikerült rövid házassága után a kolozsvári Ellenzék című napilap Tárcza rovatában kezdett publikálni (ÚMIL 2000, 868). A hagyományos háztartásvezetési feladatok házassága felbontása után nem köthették le, és a magánéleti krízis is energiái kreatív felhasználása irányába terelhették. Ekkor már azonban Nagyszebenben élt fivére, Oszkár házában, akivel később sem volt felhőtlen a viszonya. E keserves időszak tanulságai vezethették a döntéshez: szakmát szerez. Tanulmányait magánúton végezte, képesítését pedig a budapesti Magyar Kereskedelmi Állami Tanítónő Képezdében szerezte már 39 évesen, kitűnő eredménnyel. Ez az időszak jelentette Herman Ottóval szövődő kapcsolata kezdetét is.5 Az Ellen3 Borosnyay Kamilla keresztlevelének kivonata és háziipari munkatanítónői bizonyítványa. 1885. június 20. MTAK Ms 5251/361-363. 4 Bartha Miklós, az Ellenzék szerkesztőjének levele Borosnyay Kamillához 1880. szeptember 19-én. MTAK Ms 5251/402. 5 MTAK Ms 5251/454. zékben megjelent cikkei révén keveredett a kolozsvári Erdélyi Múzeumnál dolgozó, kutató Herman Ottóval polémiába és a forrásokból kiolvashatóan ez vezetett a levélváltásoktól a mind gyakoribb találkozásokon át az 1885. július 26-án, a miskolci Avasi református templomban köttetett esküvőhöz. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozott, hiszen már egyszerre kellett háztartást vezetnie, bölcs asszonyi- sággal nyugalmas hátteret teremteni a nagy kutatónak és megélni a tudósfeleség írói ambícióit egy alapvetően konzervatív szellemi, lelki beállítottsággal. Ebben az összetett, kívülről kapott és belül is hordozott lehetőség és elvárás-rendszerben a Budapesten berendezkedő házaspár a Millennium környéki pezsgő szellemi és gazdasági életben sajátos utat épített. A következőkben igyekszem áttekinteni ezt a sajátos utat, amelyet Borosnyay Kamilla ebben az időszakban a közélet, az alkotás területén bejárt. Borosnyay Kamilla működésének látható, forrásokban tükröződő nyomait kutatva az egyik legnyilvánvalóbb terület a civil életben való részvétele volt. Az egyik lehetőség a nyilvános cselekvésre a konzervatív női ideálképbe is szorosan beletartozó jótékonykodás egyesületi formája lehetett a korszakban. A jótékonyság, mint hagyományosan elfogadott női tevékenység csak a kezdeteket jelentette, mert az 1860-as évektől egyre gyarapodó számban alakultak oktatási, képzési, munkához juttatást célzó női egyesületek (KÉRI 2008, 83). Ezek között kiemelkedő szerepet játszott az 1884-ben alakult Mária Dorothea Egyesület (Mária Dorottya, József főherceg leányának védnöksége alá helyezett és így róla elnevezett szervezet), amely az idős tanítónők számára alapított otthont, illetve nyújtott egyfajta szakmai érdekképviseletet és szervezett képzéseket, előadásokat és alapított komoly könyvtárat a magasabb színvonalú tanítónői műveltség megalapozására (BOR- BÍRÓ-FÁBRI-SZARKA 2006,307; KÉRI 2008,82). Ennek az egyletnek az elnökségére kérték fel Borosnyay Kamillát is.6 Bár Kamilla egyesületi tevékenységéről sajnos nincsenek további információink, de a tény, hogy egy komoly nőképzéssel foglalkozó egyesület elnöki tisztségére kérték fel, már önmagában beszédes. A magukat eltartani kényszerülő, döntően középosztályhoz tartozó nők egyik lehetősége az érettségi megszerzésével és a felsőoktatás részleges nők előtti megnyitásával a tanítás volt. Tekintettel arra, hogy Kamilla maga is ezt a lehetőséget ragadta meg először, nagyon is tudatában volt az ügy fontosságának és levelezéséből tudhatóan teljesen azonosulni tudott az egyesület céljaival. 6 MTAK Ms 5251/506.
