Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Gyulai Éva: Palóczy László ábrázolásai – a népképviseleti országgyűlések korelnökének (1848/1861) ikonográfiája
396 Gyulai Éva 12-13. kép. Grimm Rezső: Palóczy László, 1861. (MTKCs és HÓM KGY) Fotó: Kardos J. és Kulcsár Géza Fig. 12—13. R. Grimm: Portraits of L. Palóczy, 1861. Oil on canvas. Photo: Kardos J. and Géza Kulcsár csagtollas süveget, míg az országgyűlési egészalakos képen zsinóros mentekötője és öve van; a háromnegyedes portré a főúri „díszmagyar” ékszer-készletét hordja, ötvösművű ezüst övét és bogiáros mentekötőt. Mintha a kisebb portré megrendelőinek nem lett volna elég előkelő és ünnepélyes Palóczy fekete díszöltözete (amely valószínűleg az eredeti viseletét dokumentálja), az egyszerű kiegészítőket a mágnásviselet tartozékaival cseréltették ki. A viselet kócsagtollas kalpagját valóban hordta Palóczy díszruhája kiegészítőjeként, amikor halála után a gyász vonat megérkezett Pestről Miskolcra, ez képviselte, koporsójára helyezve, halott tulajdonosát.28 Grimm két festményén csak a díszkard azonos, úgy tűnik, ez olyan emblematikus darab, attribútum volt, amelyen nem lehetett változtatni. A „kistestvér” megrendelője 1861-ben a helyi színház emeletén székelő, 1827-ben alapított miskolci Nemzeti Kaszinó volt, Palóczy halálának évében rendelhették meg, majd a portré a kaszinó letétjeként került a Borsod-Miskolci Múzeumba 1930-ban (P1RINT 2014, 348. 41. jegyzet). Úgy tűnik a Nemzeti Kaszinó, amelyet „úrinak” is neveztek, vagyis a mindenkori (nemesi) elit gyűjtőhelye volt Miskolcon és körzetében — hiszen a helyi kereskedők, polgári elemek 1837-től a Miskolci Polgár Egyletbe tömörültek 28 Midőn pedig afeledhetetlen férfiút tartalmazó koporsó, annak olly ismeretes fehér kólcsag tollas kalapjával ékesítve, feltűnt előttünk [a vonat kocsijában], a megindulás általános lön. Miskolc, 1861. ápr. 29. (SZŰCS 2003,1. 313.) — az eredeti képet túl terjedelmesnek ítélte, ráadásul nem eléggé arisztokratikusnak, így változtatást rendelt a művésznél. Palóczy, természetesen, tagja volt az úri kaszinónak, a szabadságharcot követő meghurcoltatás után Miskolcra visszavonulva, a kaszinó maradt az egyetlen szórakoztató elfoglaltsága, szeretett biliárdozni, majd az idő haladtával inkább már csak kártyázni járt oda.29 30 Palóczy László keresztfia, Szűcs Sámuel is csak négy Palóczy-ábrázolásról tud (1827,1840,1843,1861),’° ezért nem ismeretes, Grimm Rezső milyen előkép alapján alkotta meg az „ősz bajnokot” halála után, ráadásul kétszer is. Grimm kettős arcképe maga is etalon lett, úgy, hogy legelőször maga a festő készített sokszorosított grafikát festményei alapján.31 * * * A Pfeifer Ferdinánd Mihály József (1833—1879) pesti magyar nyelvű „nemzeti” könyvkiadó, könyvkereskedő kiadásában és a Pollák testvérek Váci utcai kőnyomdájában készült litográfia, érdekes módon, Grimm festményei közül az ékszeres, 29 Az 1849-ikigyászos események után halálra ítéltetvén, Haynau által kegyelmet kapott. Azplta elvonúltan élt, az absolutismus argusi szemei alatt. A miskolci Cassinótgyakran látogatá, még ez előtt kevés évekkel biliárdot isjátszott, most pedig leginkább kártyázással keresett magának szórakozást. 1861. május. (SZŰCS 2003,1. 316.) 30 Arcképei lerajzoltattak 1827-ben, 1840-ben, 1843-ban, 1861-ben. (SZŰCS 2003,1. 316.) 31 Grimm Rezső: PALÓCZY LÁSZLÓ az alsóház korelnöke jy. 1783. Okt. 14 - f1861. Ápr. 27. Papír litográfia, 1861. Jelzés: KŐRE RAJZ. GRIMM R. / Nyomt. Pollák Testvérek Pesten. 1861 / Kiadja PfeiferFerdinánd. 21x27 cm, lapméret 36x55 cm. ELTE EK Metszetek Ltsz. RD21561
