Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Gyulai Éva: Palóczy László ábrázolásai – a népképviseleti országgyűlések korelnökének (1848/1861) ikonográfiája
Palóczy László ábrázolásai... 393 lap őexcellenciájának titulálja, hiszen a personalisnak ez a megszólítás járt), akiről térdképet készített, és kezébe kardot adott, valamint Wenckheim Béla bárót (1811—1879).20 Érdekes, hogy a Wenckheim-lapon a rajzoló, Eybl neve mellett az 1842-es évszám szerepel, pedig az idézett német lap szerint a bécsi művész Wenckheim bárót is 1843 novemberében portretírozta Pozsonyban. Az alig 30 éves Wenckheim Béla — a dualizmus korának leendő belügyminisztere — egyébként éppen 1843 tavaszán lép fel Pozsonyban először a diéta alsótáblájának színpadára, mint Békés vármegye követe. Szerencsy István, aki 10 évvel volt fiatalabb Palóczynál, Palóczyhoz hasonlóan már a Lütgendorf—Thewrewk- féle arcképcsarnokban is szerepelt 1827-ben, mint Ung vármegye követe (és vármegyei főjegyző). A reformországgyűléseken, sőt a forradalom és szabadságharc alatt is (nemkülönben később!) ez a két portré, Faustin Herr és Franz Eybl litográfiája határozta meg Palóczy László borsodi követ, országgyűlési jegyző reprezentációját, újabb egylapos nyomat, ismereteink szerint, nem készült a politikusról, ezt a két portrét terjesztették a kor könyvesboltjai, műárusai. Nagyobb népszerűségre az Eybl-litográfia tett szert Palóczy ikonográfiái reprezentációjában, ami a rajz és nyomat művészi és esztétikai kvalitásain túl talán azzal is magyarázható, hogy része volt a reformkori magyar elitről készült Eybl-sorozatnak, s így a korszak virtuális politikai arcképcsarnokának. SZERELMEY MIKLÓS-ANDRÁSSY MANÓ GÚNYRAJZA, 1848 A Palóczyt reprezentáló litográfiák mellett eleddig egyetlen ábrázolás ismeretes, amely Borsod vármegye követét, majd a népképviseleti országgyűlés korelnökét ábrázolja. A korban oly divatos kőnyomatos karikatúralitográfiákon sem igen szerepel, nem tűnik fel a Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe, 1803-1875) litográfus, karikatúraművész által 1848. június 1—szeptember 21. között Pesten megjelentett Charivari (Dongó) c. élclap karikatúráin sem. Szerepel viszont Palóczy egy szintén Szerelmey által, a forradalom első hónapjaiban megjelentetett egylapos kőnyomatos gúnyrajzon, a korabeli politikai élet számos szereplőjével együtt. A Kik megtörvén honunkban a% egyetértést, a reactiót leginkább elősegiték magyarázó címmel ellátott grafika rajza Andrássy Manó gróf (1821—1881) amatőr festő, karikaturista munkája, és 20 Franz Eybl: Szerencsy István; B. Wenckheim Béla. Papír, litográfiák, 1842/1843. Jelzés: Eybl (1)843 és (1)842) / Njomt. Eeykum. A. Bécsben / Wagner József tulajdona, Vesten. ELTE EK Metszetek Ltsz. RD24155; RD23789 a jelzése szerint August Friedrich Walzel (1790—1860) nyomtatta papírra.21 Walzel Ágost Frigyes az 1830-as években társult be a bécsi Trentsensky József (1793—1839) litográfiái vállalkozásába, 1836-ban Walzel lett a pesti kőnyomó üzem vezetője. Az 1840-es években számos gúnyrajzot adott ki. Walzel litográfiáján Palóczy egész alakban szerepel egy másik szakállas férfi és egy erősen karikírozott kis portré kíséretében, mellette felirat: Ocgi, Docpi, Darocgi, / Vivat atj öreg VQócgy. A 3 főből álló enigmatikus csoport főalakja Palóczy, aki botra támaszkodik, és bal kezét kabátjába rejti. A viselet, sőt az ősz fej is teljesen megegyezik a Franz Eybl által készített arcképen megjelenő ikonográfiával, sőt ugyanabban a polgári viseletben jelenik meg; nyilvánvaló, hogy az Andrássy— Szerelmey- féle portré előképe az 1843. évi Eybl-nyomat volt, ami ismételten erősítheti azt sejtésünket, hogy Palóczyról 1843 után nem készült releváns, a közvéleménynek szánt ábrázolás. A gúnyrajz és rövid klapanciája is igazolja, hogy Palóczyt mint ősz hajú, idős, de korát meghazudtolóan aktív képviselőt és politikust tartották számon kortársai, igaz, országos karrierje már 40 éven felül kezdődött. GRIMM REZSŐ, 1861 Az 1850-ben halálra ítélt, majd miskolci otthonába visszavonult Palóczyról bizonyosan nem készült a nagyközönségnek szánt ábrázolás, az 1850-es évektől indult fényképezést talán idegenül is fogadhatta, mivel mind ez idáig fénykép sem ismeretes róla. Hogy nem forgott közkézen az 1843. évi Eybl-litográfiánál újabb képmás, kitűnik abból is, hogy amikor 1860 októberében Miskolcon bensőséges ünnepségen emlékeztek meg Palóczy 77. születésnapjáról, az eseményről tudósítást, ugyanakkor Palóczyról életrajzot közölt Vasárnapi Újság fametszetes derékképe is Eybl portréját másolja.22 Az Eybl-féle portréhoz hasonló népszerűségre csak a Palóczyról nem sokkal 1861. április 27-én bekövetkezett halála után készült ábrázolás tett szert Palóczy László emlékezetében és kultuszában. Palóczy László, Miskolc város déli kerületének országgyűlési képviselője nyitotta meg az 1861. évi országgyűlés ülését 1861. április 6-án, miután Kubinyi Ferenc Nógrád megyei követ a kép21 Andrássy Manó—Szerelmey Miklós: Kik megtörvén honunkban aK egyetértést, a reactiót leginkább elősegiték. Papír, litográfia, 1848. Jelzése: Njomt. Walzel A 5. MTKCs Metternich 3479. Közölve: RÓZSA-SP1RA 1973, 536. kép (305.) A kutatásban nyújtott segítségért Apor Eszternek tartozom hálával. 22 Ismeretlen művész: Valócyj László. Fametszet (olvashatatlan jelzéssel). Vasárnapi Újság 1. (1860)/44. (1860. okt. 28.)
