Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
(Füzér)Komlós története a 19. század első felében 381 pedig 23-an pénzben megválthatták: az 5 egész telekhez kiosztott kenderföld után 48-48 kr-t, a fél telkekhez járuló kenderföldek után pedig 24-24 kr-t kellett fizetni, a kender után számított pénzbeli jövedelem így 11 ft 12 kr-t tett ki. Az uradalom 1847-re kiszámított komlósi pénzjövedelmének summája 48 ft 12 kr. Kilenc házzal bíró zsellér is kapott kenderföldet, ők fejenként egy-egy zsákot voltak kötelesek szőni az uraságnak. Természetbeni adónak van ugyan feltüntetve az ölfa vágása és hordása, de nyilvánvaló, hogy ez a tevékenység is inkább munkajáradéknak tekinthető. A korábbiakban említett módon felvett 5 egész telek után egy öl, a 18 fél telek után pedig fél öl fa behordását írták elő. A házzal bíró 14 zsellérnek fél-fél öl fát kellett vágnia, így összesen 7 öl fa vágása, és 14 öl fa behordása volt még kötelessége a komlósi jobbágyoknak és zselléreknek.53 Az összeírás utolsó három sorában szerepel az „Uraság malma / Vendégfogadó / Fürdő' háf\ de ezekhez az „industriákhoff semmiféle kimutatott, tervezett jövedelmet nem társítanak. Ebből azonban téves lenne azt a következtetést levonni, hogy ezek működése megszűnt vagy szünetel. Igen valószínű, hogy bérletbe adták ki ezeket az egységeket, de erre vonatkozó rovat nem szerepel az összeírás fejlécében. Az összeírások kötete tartalmazza a füzérradványi uradalom valamennyi helységből várható jövedelmének kimutatását és összesítését. Immáron csak 12 helység van felsorolva, a legfeltűnőbb a korábbiakhoz képest a huta települések hiánya. Komlós a már említett 48 ft 12 kr készpénzbeli adójával a kilenc település közül az utolsó előtti helyen áll, falunkat mindössze Mátyásháza múlja alul 24 ft 12 kr-jával. Az uradalom egészére vonatkozó számszerű összesítés az összeírás záradékaként betűzve is megvan ismételve: ../Iray Tizenegyezer őttszáz negyvenkét 4/8 márkás napi — Ny oltz ezer egyzfz nyoltyvankét gyalog robot nap - Kilentz Száz hetvenhat forint ti^enött xr bén% ezüstpénzben — Kétszáz tizenhárom 6/8 ölfa hordási — Egyszáz hetvennyoltzjavágási tartozást — Százhat 4/8 darab gabonás Zsák — a Kadványi Uradalmi Főpénztári — Kaszpári — és lspányi Számadónál bevételbe tétetni rendelem. Kadvány, január 1-e 847. G. Károlyi.”54 Az uradalmi összeíráshoz képest a közeli időben keletkezett állami összeírás, „Komlós Helységnek Idividualis Conscriptioja az 1847/1848-ik Évre Orosz András bírósága alatt”55 a megegyező rovatokban némileg eltérő adatokat 53 MNL BAZML S Fit. I V-l/k/16. A füzérradványi uradalom összeírásai. 1847. Komlós. 54 MNI. BAZML S Fit. IV-l/k/16. A füzérradványi uradalom összeírásai. 1847. Komlós. 55 SÓBA. A Z. Összeírások 1847/48. Komlós. tartalmaz, melynek okát nem tudhatjuk. Az uradalmi összeírásban felvett 23 egész- vagy rész telkes jobbágy helyett utóbb csak 21 telkes gazdát találunk, akiknek gazdasági-társadalmi megoszlására az általuk használt urbariális szántóföld nagysága utal. Mindössze két jobbágy, Horváth István és Matusz József rendelkezett 8 köblös őszi és 6 köblös tavaszi szántóval, melyhez még 8 „embervágó” urbariális rét is tartozott, eszerint ekkor két egész telkes jobbágy élt Komlóson. A legtöbben (20-an) 4 köblös őszi, 3 köblös tavaszi szántóval és 4 „embervágó’’’ urbariális réttel bírtak, tehát fél telkesek voltak. Az itt felsorolt telkes gazdák közül Matusz István csupán 2 köblös őszi, 1 köblös tavaszi szántón és 2 „embervágó” réten gazdálkodott, amit két lovával művelt meg. Az uradalmi összeírásban 14 házzal bíró és 7 másnál lakó zsellér szerepel, az állami összeírásba mindenféle megkülönböztetés nélkül csak 8 zsellért jegyeztek be. A házak száma még ennél is nagyobb eltérést mutat: az 1847. évre az uradalom 37 ft taksára (házadóra) számít, ez azt jelenti, hogy a fiskálisok 37 házat találtak a faluban, ezzel szemben az állami ösz- szeírás 3 elsőrendű és 16 másodikrendű, összesen 19 ház létezéséről tanúskodik. Orosz András bíró neve mellett semmilyen adat nincs feltüntetve, nyilván azért, mert ő hivatali ideje alatt az állam felé adómentességet élvez, de ha még az ő házát is beszámítjuk, akkor is óriási különbségnek tűnik az a 17 ház többlet, ami az uradalmi összeírásban szerepel. Talán baksist kapott a falutól az összeíró, hogy kevesebb ház után kevesebbet kelljen befizetni az állam kasszájába? Nem tudhatjuk. Az állami összeírásnak azonban azok az érdekesebb adatai, amelyeknek nem találjuk megfelelőjét az uradalmi fiskálisok által készített felmérésben, és amelyek főleg az állattartásra vonatkozólag tanulságosak, bár az előzőek alapján lehetnek kételyeink ezen adatok megalapozottságát illetőleg is. Ezek szerint, amint a 20-as évek végén, úgy 1847-ben is Komlóson a fő igaerőt az ökrök jelentették, bár a tartott lovak száma erősen megszaporodott a korábbiakhoz képest. A tartott ökrök száma 38, 3 jobbágy, Korán József, Sviatkó András és Nagy Mihály rendelkezett 4 ökörrel, a többiek csak egy párral. Érdekes, hogy két zsellér, Deák István és Haluder András is rendelkezett két-két ökörrel, viszont a telkes gazdák közé felvett Sedlászki Jánosnak sem ökre, sem lova nem volt, csak egy tehénnel rendelkezett. A néprajzi irodalomból tudjuk, hogy előfordult a tehenek jármolása, és ismerünk egyes jármot is, de mégis nehéz elképzelni, hogy Sedlászki János hogyan művelhette meg 4 köblös őszi és 3 köblös tavaszi urbariális szántóföldjét. íme egy konkrét eset, amikor a művelési képtelenség előre vetíti a zsellérré válást. A lovak száma 21, három jobbágy,
