Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
(Füzér)Komlós története a 19. század első felében 373 ebben az időszakban is. De lássuk a további panaszokat, hiszen ezekből is Komlós jobbágyainak helyzete, és a kor viszonyai tárulnak elénk! „111-s^or Falu rétünk nintsen, mely miatt nagy fogyatkozásunk vagyon, mivel mi nagy Ország Útba lakunk. A Tekintetes Director (igazgató, jószágigazgató) Úrtól már Sok I^be kértünk, de telly ességgel nem akart adni, és még az} mondotta, (:»)ha (a) pokoltól egy kaszavágással megválthatnám a lelkedet, még sem adnék egy kasza vágást.(«Jnb Ebből is láthatjuk a komlósiak gazdálkodásában a legelő és kaszáló rétek hiánya erős korlátot szab az állattartásnak. Másrészt figyelmet érdemel az uradalmi hivatalnok hangneme, ez is jellemzője a kornak. „4-szpr Fagynak ollyangazdák, a kik két Testvérek laknak egy házpa(n), és külön kenyéren vágynak, hanem egy tüzelifőz és fűt, mégis kétforintfüstpénz} vesznek meg rajtukT16 17 18 Szegény naiv komlósiak! Azt gondolták, hogy szóértelmező érvelésüknek (füstadó) lesz valami foganatja. Bár nem ismerjük a kérelemre adott választ, nem nehéz megkockáztatni, hogy a házadónak is nevezett évi egy forintos cenzust ezután is be fogják a családoktól szedni, attól függetlenül, hogy többen laknak egy házban és egy tűzön főznek. A panaszlevél utolsó pontja arról szól, hogy az erdőkkel övezett komlósi határból még a tűzi fához sem jutottak hozzá ingyen a jobbágyok: „5-ör Száraz tü\i fával magunk szükségére valóval sem vagyunk szabadok, annyival inkább el adás végett. Négy esztendők alattfizettünk, - hogy eladás véget hortuk — Esztendőként 120 Renes forintot és minden gazda (tartozott) a fűrészmalomra egy tőkét levinni. Melynek alázatos jelentése mellett maradunk a Tekintetes fiscalis úrnak alázatos szolgái. Komlós helysége közönségesen. Költ Romláson 1821 . július 7-éni,m — fejeződik be a panaszlevél, melynek foganatjáról már semmit sem tudunk. A méltóságos grófok hivatalnokai által érvényesített földesúri erőszak ellenére is az 1820-as évek elején a füzéri uradalom jövedelmei igen gyéren apasztották az uradalom által korábban felhalmozott adósságot. Példaként az 1823. év májusának és júniusának az egész uradalomra vonatkozó összesített számadását hozzuk fel.19 Eszerint májusig 9447 ft 37 5/8 kr. bevétele és 5819 ft 45 kr. adóssága volt az uradalomnak. A hónap során 3627 ft 52 5/8 kr. bevétel, és 2413 ft 35 kr. kiadás különbségeként 1214 ft 17 5/8 kr. tiszta bevétel gyarapította az uradalom kasszáját. Júniusban 16 MNL OL P. 329. 157. fiók Lad. 118/1. 17 MNL OL P. 329. 157. fiók Lad. 118/1. 18 MNL OL P. 329. 157. fiók Lad. 118/1. 19 MNL OL P. 397. Acta oeconomica. 119. a beszedés 4303 ft 50 3/8 kr, a kiadás 2551 ft 4/8 kr, a tiszta bevétel tehát 1752 ft 49 7/8 kr volt. Az adósság kimutatása 5622 ft 37 kr összeget jelöl meg, tehát az előző havihoz képest az adósságállomány mindössze 197 ft 8 kr-ral csökkent. Az ugyancsak 1823. évi urbarialis összeírás összesítése (Recapitulatio)20 egyébként a századeleji kilenchez képest már húsz helységet jelöl meg, amelyek, illetve amelyeknek egy része a radványi uradalomhoz tartozott. Úgy tűnik a Károlyiak jó vállalkozásnak tartották az üvegkészítést, mert a század elején is birtokukban lévő Radványi Ohután kívül 1823-ban már nekik adóztak Radványi Újhuta, Sompataki Huta és Kishuta mesterei is. Birtokaik közül egyébként a legtöbb pénzadót a huták fizették: Újhuta 437 ft 36 kr-t, Ó- és Sompataki huta együttesen 507 ft 30 kr-t, csak ezek után következett a legnagyobb adót fizető földmíves falu, Nyíri 394 ft 26 6/8 kr-ral. Komlós súlya nem változott az uradalmon belül, mert a birtokhoz újonnan került települések mindegyike kevesebb bevételt hozott a grófoknak, mint községünk a kivetett 206 ft 48 4/8 kr-ral: Tapolcsány 11 telek után 48 ft 21 kr-t, Biste 8 telek után 156 ft 56 4/8 kr-t, Mátyásháza 6 2/4 telek után 37 ft 9 kr-t, Lajospatak 1 telek után 1 ft 3 kr-t, Budamér, Bogdány, Várgony egy-egy házzal bíró gazdája 4/8 telke után 1 ft-ot fizetett az uradalomnak. Azt nem tudni, hogy az utóbbi három helység határából, hogyan tett szert az uradalom egy-egy fél telekre, de ennek kiderítése nem is feladatunk. Lássuk inkább, hogy az összeírás21 Komlósra vonatkozó számadataiból milyen következtetéseket vonhatunk le! A község egyébként — az előbb említettekkel ellentétben — teljességében, minden földjével, ami változatlanul 14 egész telket tesz ki, az uradalom birtokában van, ezért az összeírás valójában a falu egészének helyzetét tükrözi. A 14 telek nagyságú határt már csak 7 egész telkes és 14 fél telkes „Helyesgazda” műveli, akik közül egy — Rácz János — szabad menetelű, neki a fél telke után kivetett 26 igás robot nap „elengedtetik”. Az összeírás 11 házzal bíró és egy másnál lakó, azaz házatlan zsellér létezését mutatja ki. Komlós jobbágyi gazdálkodásában is jelentős szerepet játszottak a maradványföldek, amelyek még a Mária Terézia féle úrbérrendezés során a jobbágytelek 20 MNL BAZML S Fit. IV-l/k/ 16. A fü^érradvánjji uradalom úrbéri összeírásai. 1823. 21 MNL BAZML S Fit. 1 V-l/k/ 16. A fü^érradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1823.
