Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század első felében
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV (2015), 369—386. (FÜZÉR)KOMLÓS TÖRTÉNETE A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN1 Szalipszki Péter Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Füzérkomlós a 19. század első felében a gróf Károlyi család birtokába tartozott. A kis község elsődleges gazdasági bázisa a háromnyomásos rendszerben végzett földművelés volt. Komlós azonban az uradalmon belül jelentékenyebb szerepet töltött be, mint azt méretéből és lakosságszámából gondolhatnánk, mert időszakunkban malmot, vendégfogadót, sőt még egy fürdőházat is találunk területén. A 19. század első felében községünkben is lezajlott a jobbágytelkek elaprózódásának folyamata, és a viszonylagos túlnépesedés következtében az úgynevezett zselléresedés, ezért az 1848. évi jobbágyfelszabadítás a személyi függőség felszámolásán túl a komlósi szabad parasztoknak sem eredményezett alapvető gazdasági és életmódbeli változásokat. A márciusi forradalmat követően Komlóson is megszervezték a nemzetőrséget, a község egykori és akkori birtokosa, gróf Károlyi István és gróf Károlyi Ede pedig a fegyveres küzdelemből is kivették a részüket. Kulcsszavak: gróf Károlyi család, osztozkodás, összeírások, telekaprózódás, zselléresedés, Károlyi huszárezred A FÜZÉRI URADALOM KIS FALUJA Talán némi magyarázatra szorul a címben említett település nevének szokatlan írásmódja. A „b'ii^ér”előtagot, hivatalosan, csak a 20. század elején, egészen pontosan 1905-ben kapta meg a község (SERESNÉ SZEGFŐI 1983,133.),2 időszakunkban csak Romlásként emlegetik forrásaink. Miután azonban a jelenkori nyelvhasználat1 Tanulmányunk alapváltozata még 2002-ben készült el, amikor is egy lelkes történészi kompánia arra szövetkezett, hogy költségtérítés, és méltányos publikációs honorárium fejében megírja a község monográfiáját. A kutatási kiszállások, utazások ellentételezése megtörtént, a felkérő, akkori községvezetés részéről. Végezetül minden közreműködő megkapta az akkoriban elfogadott, standard szerzői honoráriumot, csak éppen a munkálkodás végeredménye maradt a fiókban, mert arra már nem mutatkozott igény, késztetés, hogy a szellemi erőfeszítés megtestesülése, a falumonográfia napvilágra kerüljék. Ezért van az, hogy néhányszor a tanulmány szövegében vissza- és előre utalásokkal találkozik az olvasó. Másrészről a tanulmány keletkezésének ezt a momentumát közölni historiográfiai megfontolásból is szükségesnek ítéljük. 2 A község- és egyéb helynevekről az 1898. évi IV. törvénycikk rendelkezett, és felállította az Országos községi törzskönyv-bizpttságot, melynek feladatává és jogává tette mások mellett a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölését (4.§ c.). A bizottság működéséről ld. MEZŐ 1982 és KÁPOLNAI 1997! A törvénykezés és intézkedés indokoltságát községünk konkrét példája is alátámasztja, hiszen FÉNYES Elek geographiai szótárában (FÉNYES 1851) 8 helységet említ Komlós néven, s ezek közül csak egyet, a Békés megyei Tótkomlóst különbözteti meg. ban már a Füzérkomlós elnevezés a közkeletű, az előtag zárójelekbe tételével egyrészt az egyértelmű azonosítás lehetőségét kívánjuk biztosítani, másrészt azonban azt is érzékeltetni szándékozunk, hogy a korban, amikor a falu történetét taglaljuk, az előtag még nem volt a település nevének alkotóeleme. Községünket a 19. század elején is a gróf Károlyi család birtokában találjuk, annak füzéri uradalmához tartozott.3 Az 1803 tavaszán párbajban szerzett sérülésébe Bécsben belehalt gróf Károlyi József birtokait 6 gyermeke örökölte, de egységes igazgatásuk - egyelőre - özvegyen maradt anyjuk, Elisabeth von Waldstein-Wartenberg grófnő felügyelete alatt maradt. Az uradalmon belül Komlós az egyik legkisebb birtoktestet jelentette a maga 14 sessiójával, azaz jobbágytelkével. Az összehasonlítás kedvéért érdemes egy 1802-ből származó összeírásból4 a többi birtokrész telekszámát is felidézni. Eszerint az uradalom legnagyobb területű települése a központ, Füzér a maga 30 telkével, ezt követi Pálháza 29 2/4, 3 A Károlyi család „jószágainak birtoklási történeté”-ről átfogó és részletes képet alkothatunk ÉBLE-PETTKÓ 1911 alapján. Megjegyezzük, hogy a szerzők sem a könyv borítóján, sem az impresszumban nincsenek feltüntetve, személyükről csak a kiadó, gróf Károlyi László előszavából szerezhetünk tudomást. 4 MNL BAZML S Fit IV-l/k/ 16. A füzérradványi uradalom úrbéri összeírásai. 1802.
