Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Terdik Szilveszter: Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról
358 Terdik Szilveszter tornyon órahelyet is kialakítottak. A templomnak két bejárata volt: a nyugati és a déli oldalon. Az utóbbi használata görögkatolikus templomok esetében azzal is magyarázható, hogy akkoriban a hajó keleti végében még csak férfiak tartózkodtak, a nők a nyugati szakaszt foglalták el, így a két ajtó a két nem elkülönített közlekedését is biztosította. Szintén a bizánci hagyományokkal magyarázható, hogy nem volt sekrestye. A belső- és a külső szentély (szólea) egy lépcsőfokkal magasabban volt, mint a hajó járószintje, de az oltárhoz még egy újabb lépcsőfok vezetett. A diadalívben az alaprajzon ikonosztáziont is jelölnek, feltételezhetően ez is volt. A külső szentélyt az alaprajzon U alakúnak jelzik, vagyis a hajó oldalfalai mentén éppen annyira nyúlt meg nyugati irányba, hogy a kántorok számára fenntartott hely (klirosz) padjai is kiemelkedhessenek egy kicsit a hajó járószintjéből. Igazából a keleti hagyományok továbbélését jelzi, hogy nem épült nyugati karzat sem. Összességében elmondható, hogy a görömbölyi templom a Munkácsi Egyházmegye egyszerűbb templomai közé tartozott, amelyen jól érezhető és ki is mutatható a típustervek által sugallt egyszerűsítésre, költséghatékonyságra való törekvés. 1822-ben Tomacsek Antal parókus írt egy beszámolót a templom állapotáról Pócsy Elek püspöknek {Függelék Z). Ez alapján úgy tűnik, hogy Kun János javaslatait nem vették komolyan, mivel a levélben megemlítik, hogy egy Fiala nevű mester is adott szakvéleményt, aki szerint a templom még vagy húsz évig kibírja. A parókus viszont úgy vélte, hogy Kun véleménye látszik beigazolódni, mivel a karácsonyi vigíliára szóló esti harangozás közben a boltozatról leszakadt egy nagyobb darab, ami elég nagy rémületet okozott a közösségben. Kéri a püspököt, hogy a templom helyreállításához nyújtson anyagi segítséget, hogy a munka mihamarabb megkezdődhessen. A templom sorsát az 1834. október 15-ei földrengés pecsételte meg. Oly mértékű károk keletkeztek, hogy bezárták, majd részben le is bontották (BAÁN 1996, 54). Erről megemlékezik egy elég részletes leltár 1845-ből, amely papváltás kapcsán keletkezhetett, és az eperjesi egyházmegyei levéltárban őrzik {Függelék 8). Ez az az időszak, amikor a görögkatolikusok is a latin templomot használták (BAÁN 1996, 59-60), s a leltár alapján hozzávetőleges képet alkothatunk arról is, hogy milyen felszerelési és liturgikus tárgyak maradtak meg a templom pusztulása után. Elképzelhető persze az is, hogy az oltárt, az ikonosztáziont szétszedve még őrizték valahol egy darabig, de az új templomba végül nem kerültek be. A leltár említi azt a négy fa gyertyatartót, amelyek a megsérült templom ikonosztázionja előtt álltak. A jelenlegi templom építése 1867-ben kezdődött, és 1868-ban lett kész a kegyúr, vagyis a munkácsi püspök költségén, Huczkó Bazil szentelte fel Szűz Mária oltalma tiszteletére (BAÁN 1996, 55. GYULAI 2000b, 111-113). Ha összevetjük Kun János felmérési rajzát és a jelenlegi templom alaprajzát, a szentély esetében szembeötlő a hasonlóság.20 Az 1877-es vizitáció során azt állítják, hogy a szentély régebbi (GYULAI 2000b, 111—114), ami arra utalhatna, hogy valószínűleg ezt nem bontották le, hanem fölhasználták az új templom építésénél, ami az alaprajzok hasonlósága alapján el is képzelhető, bár boltozata eltér a Kun-féle rajzon láthatótól. Ennek ellentmond viszont, hogy a jelenlegi templom eltérő tájolású, nincs keletelve, míg elődje valószínűleg még őrizte ezt a hagyományt. A klasszicista jegyeket mutató jelenlegi templom tervezője talán ismerte is a korábbi épület részletformáit, akár éppen Kun rajza alapján, mivel a külső és belső építészeti megoldások több részlete a korábbi épületre emlékeztet. Reményeim szerint a Munkácsi és az Eperjesi Egyházmegyék levéltáraiban egy későbbi, szisztematikus kutatás további forrásokat hozhat felszínre mind az apátság, mind a jelenlegi templom építéstörténetével kapcsolatban. A mostani válogatás csak ízelítő, de ennek a néhány, eddig ismeretlen forrásnak a segítségével a görömbölyi egyházközség múltjának eddig homályba vesző momentumait sikerült napfényre hozni. 20 A jelenlegi templom alaprajza: GÖRÖGKATOLIKUS templomok 2014, 90.
