Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Terdik Szilveszter: Újabb adatok Görömböly egykori görögkatolikus templomáról
354 Terdik Szilveszter Még jórészt kiaknázatlan forrásokat rejt(het) a munkácsi és az eperjesi görögkatolikus egyházmegyék levéltára. Az előbbi nem csupán az egyházi főhatóság szempontjából jelentős, hanem azért is, mert 1776-tól kezdve a munkácsi püspökök a tapolcai apáti címet és a hozzá tartozó javadalmakat is megkapták az uralkodótól, így a munkácsi püspök nem csupán lelki, hanem kegyúri jogokat is nyert az egyházközség fölött.5 Ez nem változott később sem, amikor 1818-ban Görömböly egyházkormányzati szempontból az újonnan alapított Eperjesi Egyházmegye része lett, mivel a munkácsi püspök kegyúri kötelezettségei továbbra is megmaradtak.6 7 A kegyúri feladatok következménye, hogy Bacsinszky András munkácsi püspök (1772—1809) az egyházközségnek szilárd anyagból új templomot építtetett a 18. század végén. Erről a templomról eddig elég keveset tudtunk: a szakirodalomban pontos építési dátuma nem ismert, hol az 1781-es (MAJCHRICSNÉ 2014, 99), hol az 1795-ös év bukkan föl (BAÁN 1996, 54, BARSI 2000b, 925), noha igazából csak az 1834-es pusztulása jól adatolt (GYULAI 2000b, 111—112). A bizonytalanság oka, hogy az építkezés iratanyagának a Munkácsi Egyházmegye levéltárában kell(ene) lennie. Éppen húsz évvel ezelőtt már Baán István is megjegyezte, hogy a munkácsi és az eperjesi egyházmegyék levéltárai rendezetlenek, nem kutathatók (BAÁN 1996, 51). Az utóbbi években történt némi előrelépés ezen a téren. A Munkácsi Egyházmegye államosított és jelenleg Beregszászon őrzött levéltára ugyanis kutathatóvá vált, bár ez nem mindig egyszerű, mivel az anyag jelentős részét a szovjet levéltári elvek alapján újrarendezték, ami alapjaiban nehezíti meg a munkát.8 Az Eperjesi Egyházmegye levéltárának szerencsésebb sors jutott. A görögkatolikus egyház likvidálása után a levéltárat ugyan ott is államosították, de a politikai 5 Lásd ehhez: BESZKID 1903, 60, HODINKA 1909, 660, SOÓS 1985, 128-129, BAÁN 1996, 54-55; 1997a, 13-17; 1997b, 151-155, BARSI 2000a, 875-882, PUSKÁS 2010, 687-688; 2014, 182. 6 Az Eperjesi Egyházmegye felállítása után állami szinten azt szerették volna elérni, hogy a munkácsi püspök a tapolcai apátság jövedelmeiből évi 6000 forintot engedjen át az eperjesieknek. Pócsy Elek, újonnan kinevezett munkácsi püspök ennek ellenállt, 1826-os bécsi útja során el is érte, hogy a király más forrásból biztosítsa ezt az összeget (BESZKID 1903, 60). 7 Valószínűleg onnan ered ez a dátum, hogy Bacsinszky András püspök ebben az évben adományozott egy kelyhet a görömbölyi templomnak (PUSKÁS 2010, 690). 8 A szovjet levéltárak rendezési elveiről: KOSÁRY 2008, 216— 217. Az egyházmegyei levéltár fondjegyzéke: DELEHAN— KUTASSY-Á. VARGA 2009, 61-78. változásokat követően legalább rendezetten került vissza az egyházmegye tulajdonába és régi-új helyén ismét kutathatóvá tették. Más témákra fókuszáló kutatómunkám melléktermékeként több érdekes, a tapolcai apátság és a görömbölyi egyházközség történetére vonatkozó forrás került elő a két szóban forgó egyházmegye levéltárában.9 Most ezek közül mutatok be és közlök néhányat, amelyek segítségével hozzávetőleges képet alkothatunk Görömböly első szilárd anyagból épített görögkatolikus templomáról. ELŐZMÉNYEK: GÖRÖMBÖLY FATEMPLOMAI A legelső templom építésére, felszentelésére vonatkozó biztos adataink nincsenek, de feltételezhető, hogy nem sokkal a betelepítés után már építettek valamilyen fa épületet. 1732-ben említik, hogy a ruténeknek kényelmes fatemplomuk van itt.10 Az első templom helyett az 1730-as években egy másikat emeltek, szintén fából. A pontos építési dátuma ennek az épületnek sem állapítható meg, mivel a különböző összeírások különböző évszámokra utalnak, de végül mindegyikből a 18. század harmadik évtizedének valamelyik éve következtethető ki. 1741-ben az egyházmegyei javadalom-összeírás folyamán arról számolnak be, hogy a görömbölyi templom fából épült, vakolt — ami arra utal, hogy agyaggal tapasztott és meszelt lehetett —, négy éve (tehát 1737- ben) újonnan emelte a közösség (VÉGHSEÖ et al. 2014, 102). A településen 1746-ban az egri egyházmegye tartott kánoni látogatást. A templomról ekkor több fontos részletet is följegyeztek: úgy tudják, hogy a közösség 12 évvel korábban (tehát 1734-ben) építette újjá, zsindellyel jól fedett, három kis toronnyal, az ő (ti. a rutének) módjára emelve, és az Istenszülő 9 Elég sok forrás került elő a Foglár György tapolcai apát halálát (1754. október 12.) követő évekből. A görömbölyi jobbágyok kötelességei 12 pontba szedve, magyar nyelvű, kelt Mindszenten 1755. március 31-én (DAZO fond 151. opisz 1. no 1423). A tapolcai apátság javainak 1755-ös, 1757-es és 1763-as leltáraiból a mindszenti javakra vonatkozó részletek másolatai 1774-ből (DAZO fond 151. opisz 1. no 1454). A tapolcai apátság javainak részletes összeírása, jobbágynévsorokkal, inventáriumokkal, latinul és németül, 1755-ből (DAZO fond 151. opisz 1. no 1455). Az apátság javainak részletes összeírása inventáriumokkal 1756- ból (DAZO fond 151. opisz 1. no 1491.) és 1757-ből (DAZO fond 151. opisz 1. no 1520.). Feltételezhető, hogy ezeknek a dokumentumoknak az egri érseki levéltárban is megvannak a másolataik. Ha léteznek is, úgy tűnik, hogy a helytörténeti irodalom nem használta őket (DOBROSSY 1978/1979, 68, 71; 1985, 33-34). 10 Az 1732-es összeírás során nemcsak a rutének fatemplomát, hanem a mellette lévő romokat is említik (ACTA CASSAE 1969,130, BAÁN 1996, 53).
